EGAL-TEAM Kft. | 2017.12.13
Facebook E-mail
/

December 13 Luca napja. A magyar néphit szerint, gonoszjáró nap. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a boszorkányok, bűbájosok, rontó lények szabadon tevékenykedhettek, és tevékenykedtek is. Ha már boszorkányok képbe kerültek, az ételmérgezést is az ő tevékenységüknek hitték a régiek. Ezzel kapcsolatban szedtünk össze néhány hétköznapi vagy kevésbé hétköznapi ételt, ami mérgező lehet.

Van, hogy az elkészítésen múlik, van, hogy a mennyiségen, de több hétköznapi, egészséges hüvelyes-, zöldség- vagy gyümölcsféle is végzetes lehet elfogyasztójára. Normális elkészítés és fogyasztás mellett persze semmi gond velük.
Hétköznapi életünkben talán a babfélék a legnagyobb veszély, de azért minden évben van pár ember, aki alacsony hőfokon igyekszik megfőzni a chilit.

Ebben az esetben azonban nem bomlik le a fitohemagglutinin, mert ehhez legalább tíz percig kell magas hőfokon főzni, magyarul: forralni. Sőt, a lassan főzött bab akár ötször annyi mérget is tartalmazhat, mint a nyers. Durva szerről van szó: már egy marék bab is a kórházba juttathatja az embert, és egy tál csípős chilisbab akár végzetes is lehet. A vajbab – más néven limabab – se sokkal jobb: linamarint tartalmaz, amitől lényegében ciánmérgezést kaphatunk. Komoly hőkezelés nélkül a szójabab is halálos.

A krumpliféléknek – így a paradicsomnak és a paprikának is – minden része mérgező, kivéve az, amit elfogyasztunk belőle. Vagyis a krumpligumó, illetve a paradicsom és a paprika gyümölcse oké – általában. Ugyanis például a fényen bezöldült vagy csírázó krumpliban és a zöld paradicsomban is előtör a szolanin, ami bizonyos mennyiség felett akár halálos is lehet. Igaz, nem olyan nehéz semlegesíteni: ehhez elég például savas közegben eltenni a zöldséget. (A zöld paradicsom mérgező hatásával kapcsolatban amúgy is megoszlanak a vélemények.)
Sok gyümölcs magja – így például az almáé, a cseresznyéé, a szilváé vagy a baracké – ciánmérgezést okozhat amygdalin-tartalma miatt. Ettől lényegében megfulladunk, ugyanis megakadályozza a vörösvérsejteket abban, hogy az oxigént szállítsák. Meglepően kevés is sok belőle: egy ötven kilós nő például már 150 barackmag amygdalin-tartalmába belehalna.
A spenótfélék mind kisebb-nagyobb mértékben tartalmaznak oxálsavat, amely két módon is mérgező lehet. Egyrészt közvetlenül: a rebarbara idősebb leveleiben lévő oxálsav mennyisége elegendő ahhoz, hogy belehaljunk.


Az oxálsav-mérgezésnek azonban van egy rafináltabb módja is, amelyhez akár már a spenót oxálsav-tartalma is elegendő, ha sűrűn fogyasztjuk. Az oxálsav ugyanis megköti a kalciumot, s ezáltal akár – a kalciumhiány révén – csontritkulást vagy egyéb betegségeket is okozhat. De azért itt Popeyéhez hasonló sűrűségű spenótfogyasztásra gondoljunk.
A spenótmérgezés ellentéte például nagyanyáink egyik kedvenc mérgezési módszere a nemkívánatos férjek eltávolítására: a porrá őrölt tojáshéj. A tojáshéj önmagában egyáltalán nem mérgező, ám ha túl sokat fogyasztunk belőle, lényegében kalcium-túladagolást kapunk. Ez veseköveket okoz, tönkreteszi a hasnyálmirigyet és egyes kutatások szerint rákkeltő is. Szóval csak óvatosan a kalcium-tablettákkal!
Az itthon is nagyon népszerű bodza is a világ egyik legveszélyesebb ételei közé tartozik. A növény levele, magja ciánt tartalmaz. Csak akkor szabad fogyasztani a bodzát, ha teljesen megérett, egyébként hasmenést, görcsöket okozhat.

Ide fér a felsorolásba a csokoládé is. Nem kell a szívükhöz kapni, a csoki emberre nem mérgező, legfeljebb csak hízlaló. Ám teobromin-tartalma miatt háziállataink számára veszélyesek. Egy kisebb kutya számára egy magas kakaóvaj-tartalmú feketecsokoládéból akár egyetlen táblányi is végzetes lehet. A kisebb adag meg körülbelül úgy hat, mintha az ember koffeint adagolna túl: hevesen ver a szívük, nyugtalanok, lihegnek és követhetetlenül és agyatlanul pörögnek.

A manióka (vagy kasszáva) Dél-Amerikában fontos tápanyagforrás, magas keményítőtartalmú lisztjét elterjedten fogyasztják. Bár felénk nem túl elterjedt növény, ha mégis felhasználnánk, a főzés előtt mindig alaposan be kell áztatni, és meg kell főzni. A legtöbb maniókafajtában ugyanis különböző mennyiségű cianidot képező cukorszármazék fordul elő.
A brazil dió, vagy más néven amazon mandula a világon a legsugárzóbb termés. A Bertholletia excelsa nevű fa magja magas koncentrációban tartalmaz rádiumot (pontosabban a Ra-226 és Ra-228 izotópokat). Ez a növény ugyanis speciális, igen szerteágazó gyökérzetével a talajból igen hatékonyan "felszívja" a rádiumot, és nem csak ezt, hanem a szintén egészségre káros (bár nem radioaktív) báriumot is. A mag báriumkoncentrációja kb. 0,1-0,3%, rádiumtartalma az ételeinkben átlagos arány ezerszerese. Mivel brazil diót nem eszünk túl gyakran, a radioaktivitás az európaiakat nem veszélyezteti különösebben. A dió azonban gyakran gombafertőzött, a gomba által termelt májkárosító aflatoxinok komolyabb veszélyt jelentenek, mint a rádium. Épp ezért az EU megszigorította az importált brazil dió ellenőrzését a májkárosító vegyületek kiszűrésére.
Kis mennyiségű szerecsendió ízesítésre jó - ezért soroljuk a fűszerek közé. A szerecsendió a trópusi területeken sokfelé elterjedt, értékes fűszert szolgáltató fa magja, amelynek terméshéját Ázsiában ételek készítésére használják. Akár 15% illóolajat is tartalmazhat, amelyben említésre érdemes mennyiségű fenilpropán-típusú miriszticin (5-10%) és szafrol (1-3%) található. Ezeknek tulajdoníthatóak a szerecsendió mérgező hatásai. Már néhány szerecsendiómag elfogyasztása központi idegrendszeri tüneteket (hallucinációt is) okozhat, mivel a miriszticin és rokon vegyületei a szervezetben amfetaminszerű vegyületekké alakul. Szerencsére a szerecsendió íze nagy mennyiségben túl kellemetlen ahhoz, hogy divatos droggá válhasson, vagy hogy véletlenül megmérgezhessük magunkat vele.
A középkorban volt egy Szent Antal tüze néven ismert betegség, amely a végtagok üszkösödésével, hallucinációkkal társult, és esetenként halállal végződött. Főleg ezt a betegséget tulajdonították a boszorkányoknak és ezért indultak a salemi boszorkányperek.
Ma már tudjuk, hogy a betegséget az okozta, hogy gombával fertőzött gabonából készült kenyeret fogyasztottak. A Claviceps purpuea gomba különbozó gabonákat, pl. rozst megfertőzve olyan alkaloidokat termel, amelyek erős érösszehúzó és hallucinogén hatása a fent vázolt tünetek kialakulásához vezet. Ezek az alkaloidok (az ún. ergotalkaloidok) a lizergsav származékai, nevezett sav pedig az LSD előállításának kiindulási anyaga. Mindebből persze nem következik az, hogy a penészes kenyér LSD-hez hasonló „formájú” vagy hatású anyagokat tartalmaz. A penészes kenyér „legendája” az interneten ennek ellenére nagyon népszerű, számtalan egyedi recept ihletője. A hallucinogén hatásért felelős anyagok kialakulására a penészes kenyéren vajmi kevés az esély (ehhez az kellene, hogy pont a C. purpurea fertőzze meg), sokkal valószínűbb, hogy a penészesedést okozó gomba más rendszertani egységbe tartozik, és rosszabb esetben valamilyen mérgező, pl. májkárosító anyagot termel.

A világ egyik legveszélyesebb étele a gömbhal, a fugu. A hal húsában, leginkább a májában olyan veszélyes neurotoxin található, amely végzetes bénulást okozhat. A vérkeringést nem károsítja, éppen ezért az ember végig a tudatánál van. Japánban a séfek évekig tanulják a fugu elkészítését. A halfajta amennyire veszélyes, annyira közkedvelt is az ázsiai szigetországban. Évente 10 ezer tonnányit halásznak.

A sannakji egy élő bébi polipból felszolgált étel Koreában népszerű. A polipokat feldarabolják, de a karokon lévő szívókorongok azonban még aktívak és rátapadhatnak az ember torkára. Ha mégis kedvet kapnánk ehhez a nem túl étvágygerjesztő ételhez, akkor gyorsan kell enni és alaposan meg kell rágni a falatokat.
Ackee Jamaika nemzeti gyümölcse, a helyiek nagyon szeretik, de súlyos gyomormérgezést, kómát, sőt halált is okozhat, ha nem megfelelő gyümölcsöt fogyasztunk. Az ackee csak akkor fogyasztható, ha teljesen érett és magától szétnyílik.
A Casu marzu olasz eredetű rohadt sajt csak erős idegzetűeknek és erős gyomrúaknak ajánlott. A sajtot addig érlelik, amíg a legyek be nem lepik. A sajtot a lárvák erjesztik meg, ugyanakkor a bélfalat is kimarhatják.

Receptajánlónkban található ételeink garantáltan nem a mérgező kategóriába tartoznak, ha a receptet betartva készítjük el.

Receptajánló
Almás rebarbara lekvár
Hozzávalók 4 db 1/4 literes üveghez:
• 1 kg rebarbara
• 40 dkg alma
• 1 citrom
• 50 dkg befőzési cukor
• 1/2 teáskanál friss reszelt gyömbér
• 4 db 1/4 literes üveg

Előkészítés:
A rebarbarát megtisztítjuk, megmossuk, és 1-2 cm vastag szeletekre vágjuk. Az almát meghámozzuk, magházát kiemeljük, húsát lereszeljük. A citromot megmossuk, héjából levágunk kb. 5 cm-es darabot, és levét kinyomjuk. Az üvegeket alaposan kimossuk, száradni hagyjuk.
A rebarbarát és az almát a citrom levével, héjával és 2 evőkanál vízzel puhára főzzük. (A rebarbara ne főjön szét.) Kivesszük a citromhéját, és a kompótot hűlni hagyjuk. Elkeverjük a befőzési cukrot a kompóttal, és felforraljuk. Belekeverjük a gyömbért, és 3 percig rotyogtatjuk. Az előkészített üvegekbe szedjük, lezárjuk, és fejtetejükre állítva hűlni hagyjuk.

Vega chilis bab tacoba töltve recept
Hozzávalók / 4 adag
• 500 g laskagomba
• 1 közepes db vöröshagyma
• 250 g vörösbab
• 250 g csemegekukorica
• 10 g mexikói alappor
• 3 ek napraforgó olaj
• só ízlés szerint
• bors ízlés szerint
• 4 db tortilla lap (tálaláshoz)

Elkészítés:
Az olajon megpirított hagymához hozzáadjuk az apró kockákra vágott laskagombát.
Sózzuk, borsozzuk, és hozzáadjuk a mexikói chilis bab alapport.
Tovább pároljuk, amennyiben szükséges kevés vizet adunk hozzá, de a gomba is elegendő vizet enged ki, ezért figyeljünk, hogy ne adjunk hozzá sok vizet.
Kb. 20 perc alatt kis lángon puhára pároljuk. Többször keverjük át, hogy ne süljön le.
A végén hozzáadjuk a bab- és kukoricakonzervet.