EGAL-TEAM Kft. | 2017.11.22
Facebook E-mail
/

Szó sincs róla, hogy megint prédikáljunk, milyen egészséges az alma. Ezt remélhetőleg már mindenki tudja. De meglepetéseket még tartogatunk. Ebből az összeállításból sok minden kiderül.

Fogalmunk sincs, hogy Éva, amikor mindennek ellen tudott állni ott a Paradicsomban, csak a kísértésnek nem, tudta-e, amit nagyanyáink. Hogy az alma mindenféle nyavalyára gyógyír lehet.
Nagyon gazdag ásványokban és vitaminokban, antioxidáns anyagokban, kiemelkedően magas a rosttartalma, rendben tartja a bélműködést, egyik testőre a májnak. Erős fertőtlenítő hatással bír, meggátolja a gyulladások kialakulását, erősítő az immunrendszert. Ilyesmire úgy általában is mindig szükségünk van, hogy ne folyton orvosokhoz rohangáljunk különféle receptekért, de ilyenkor tél elején pláne. Ha rendre megvesszük a jó messziről repülőztetett banánt, narancsot, mandarint, trendi mangót, ananászt, maracuját, gránátalmát és egyebeket, tegyünk már a bevásárló kosárba pár szem almát is, lehetőleg honit.
A legjobb, ha csak úgy el-elrágcsálunk egyet-egyet, de ne gondoljuk, hogy ezen kívül legfeljebb süteménytöltelék és desszert hozzávaló lehet. Legyünk bátrak és kreatívak a konyhában, és kezdődhet a téli időszámítás.

Az alma salátákban, céklával, zellerrel, sárgarépával, káposztával párosítva egészen izgalmas ízkavalkádot alkot, de készíthetünk belőle krémlevest, szószt, köretet, húsokhoz istenien illeszkedik.
Egy kis sajttal, dióval egészséges előétel és nassolnivaló, de a héját se dobjuk ki (amúgy, ha lehet, ne is hámozzuk, nem vicc, hogy a héjában raktározza a legtöbb vitamint). Ha csigavonalban hámozzuk meg, és megszárítjuk, egész fahéjjal, esetleg egy kevés szegfűszeggel, szintén szárított narancshéjjal nagyon finom és illatos téli tea készíthető belőle. Az almához jól illeszkedik még a fűszerek közül a vanília, a szerecsendió és a menta is.

Friss vagy öreg? Sokszor nehéz eldönteni, hogy valóban friss almával van-e dolgunk, vagy a boltok polcairól ránk mosolygó gyümölcs csupán a rákent viasz miatt olyan csábító. Ha tökéletesen érett és friss almát szeretnénk fogyasztani, válasszunk olyat, amelynek kemény és ragyogó héja van, ha ugyanis matt, az azt jeleni: régóta áll. Egy másik bombabiztos módszer: a szár közelében megpöcögtetni az almát, és ha ilyenkor tompa hangot hallunk, biztos, akkor biztosan érett és friss. Ha viszont kongó hang üti meg a fülünk, valószínűleg régóta kényelmeskedett a raktárban, a polcokon. 

Ünnepi népszokások: A hagyományos karácsonyi szokások szerint a családtagok az ünnepi asztalnál annyifelé szeletelték az almát, ahányan voltak. Mindannyian elfogyasztottak egy-egy szeletet a családi összetartás és a békés ünnep jegyében. Ezzel erősítették a családi összetartást és megteremtették az ünnep békéjét. Ettől remélték azt is, hogy bármerre járjon a világban valamelyik szerettük, hazatalál a családhoz.

Az alma, mint múzsa: A múlt nagy költői és tudósai közül többet is különleges viszony fűzött az almához. Schiller íróasztalfiókjában például mindig ott lapult egy alma, a nagy német romantikus költőnek ugyanis ez a gyümölcs volt a „múzsája”, állítása szerint az alma illata ihlette az alkotásra. Bolyai Farkasról, a geometria megújítójáról aligha állíthatnánk, hogy romantikus ábrándozó volt, de szintén ezt a gyümölcsöt helyezte gondolatai középpontjába, sőt, végrendeletében meghagyta, hogy Éva, Paris és Newton emlékére, almát helyezzenek a sírjára.

Mekkora a Guiness-rekorder alma? A világ legnagyobb almája a japán Chisato Iwasaki kertjének egyik fáján nőtt 2005-ben. A gigantikus példány 1,85 kg-os súlyával bekerült a Guinnes Rekordok Könyvébe. A legnagyobb magyar almát egy felsőtárkányi kertben szedték 2008-ban, 84 dekát nyomott, és szép nagy adag süteményben végezte.

Csak azért is népi gyógyászat: A nyílt tűzön sült gyümölcsöt sok helyütt az egészség megőrzése érdekében fogyasztották. Szegeden kifejezetten a torokgyulladást igyekezték megelőzni vele. Sápadt arcú, vérszegény fiatal lányoknak pedig vasszöget szúrtak az almájába, hogy megerősödjenek, és visszanyerjék egészséges színüket.

Igazi vitaminbomba, ha hetente egyszer fogyasszuk, szinte biztos, hogy a telet különösebb kórság nélkül vészelhetjük át. Főleg, ha a salátába még egy kis reszelt tormát is csempészünk.


Receptajánló
Almás céklasaláta
Hozzávalók:
• 4 közepes alma, meghámozva
• 4 közepes fej cékla, meghámozva
• 5 evőkanál méz
• frissen őrölt fekete bors
• só
• pár csepp frissen facsart citromlé
• 2 teáskanál reszelt torma (opció)

Elkészítés:
Az almát és a céklát nyersen nagylyukú reszelőn lereszeljük. Egy nagyobb tálba tesszük (a tormával), rácsurgatjuk a mézet, meglocsoljuk a citromlével, és összeforgatjuk.

Tipp: Aki szereti, ha a saláta egy kicsit lazább, keverhet hozzá joghurtot is. Különlegessé tehetjük – akár a karácsonyi asztalra is kerülhet a pulyka, vagy más sült mellé – pár szem mazsolával és kapribogyóval, pár levél mentával (ilyenkor ne erőltessük a tormát). Az alma-cékla duót reszelt sárgarépával is kiegészíthetjük. Intenzívebb a cékla íze, ha sütőben megsütjük (egyenként kiolajozott alufóliába tekerve).

Fehérboros-tejszínes almaleves aszalt szilvával és pirított dióval
Hozzávalók:
• 4 db közepes alma
• 2,5 dl tejszínű
• 2 dl száraz fehérbor
• 3 dl víz
• 3 evőkanál méz
• 8 szem magozott aszalt szilva, durvára vágva
• 4 szem szegfűszeg
• 1 rúd egész fahéj
• 1 citrom reszelt héja
• csipet só
• csipet frissen reszelt szerecsendió
• a tetejére 5 dkg durvára vágott pirított dió

Elkészítés:
Az almát meghámozzuk, magházát eltávolítjuk, és nagyobb kockákra vágjuk. Egy méretes lábasba tesszük, ráöntjük a vizet, a bort. Hozzáadjuk a fűszereket, a mézet és lassú tűzön addig főzzük, amíg az alma megpuhul. Kiszedjük a rúd fahéjat és a szegfűszeget.
A levest bormixerrel turmixoljuk. Hozzáadjuk a tejszínt, a reszelt citromhéjat és tovább melegítjük kb. 4-5 percig. A tűzről levéve beleadjuk az aszalt szilvát, és pirított dióval meghintve tálaljuk.