EGAL-TEAM Kft. | 2017.09.23
Facebook E-mail
/

Rengeteg mákot eszünk, és az is biztos, hogy mákfogyasztásban visszük a pálmát. Ünnepen bejgli és guba, hétköznapokon rétes, pite, nudli, aminek a mák értelmet ad.
Már az ősi civilizációkban termesztettek mákot, sőt a neandervölgyi ember is használta, valószínűleg annak bódító, fájdalomcsökkentő hatását kihasználandó. Az első írásos emlék a mákról a suméroktól származik, nagyjából i.e. 4000 környékéről.
A mágikus növény ellazított, oldotta a fájdalmat és a kiválasztottak számára lehetőé tette, hogy megismerkedjenek a szellemvilággal. A mákkal kapcsolatos szimbólumok mind visszavezethetők a primitív társadalmakban elfoglalt pozíciójára. Az alvilággal való kapcsolatnak köszönhetően Egyiptomtól Spanyolországig sok helyen találtak a sírokban mákot vagy ópiumot. Egyiptomi és római kori mákábrázolások maradtak ránk, sőt az i.e. 2. évezred környékéről származó svájci sírok tanúsága szerint nem csak Dél-Európában és a Földközi-tenger mentén ismerték és szerették a mákot.
A vallási okok mellett a mákot gyógyszerként, illetve élelmiszerként is fogyasztották.
A görögök és a rómaiak mézzel keverve fogyasztották a mákot és – az ókor leghíresebb orvosának, Galenusnak a javaslatára – mákszemekben gazdag kenyereket sütöttek. Galenus azonban nem csak a magot adta az embereknek, hanem ópiummal gyógyította a szédülést, a süketséget, az epilepsziát, a némaságot, az asztmát, a különféle gyomorbántalmakat, a sárgaságot, a melankóliát, egyszóval szinte mindent. Ebből is látszik, hogy a kor adu ász gyógyszere a mákból készített ópium volt.
Ártatlan mákszemek
Ha épp nem az ópiumkészítés volt a máktermelés egyetlen célja, akkor előszeretettel fogyasztották a növény ártalmatlan, de jóízű magjait. A gubóban megbújó temérdek mag a termékenység és a jólét szimbólumává lett. Ezeknek a babonáknak hála eszünk karácsonykor mákos süteményeket, s ezért szórták meg az ifjú házasokat sok évszázadon keresztül mákkal.
A töretlen mákszemeket sütemények díszítésére, kenyerek, kalácsok megszórására használták, míg az őrölt mákból különféle süti töltelékeket készítettek. Indiában is kedvelt alapanyaggá, fűszerré vált a mák. Leggyakrabban magokból őrölt masszával dolgoznak, ezt adják hozzá a különféle mártásokhoz, ragukhoz. Európában a német, osztrák, magyar, szláv és zsidó konyha fontos alapanyaga a mák, amit főleg süteményekhez, pékárukhoz használnak fel. A Közel-keleten a mákot a sütemények mellett rizses ételekhez is adják.
Abból a mákból – ami se egészben, se darálva nem került a süteményekbe, kenyerekbe – olajat sajtoltak. Ezt az olajat használták főzéshez, világításhoz, illetve bélrendszeri megbetegedések kezelésére. A mákolajat manapság főzéshez viszonylag ritkán használjuk, de salátára, mártásokhoz nyugodtan adható, csontritkulás elleni szerként is fogyasztható.
Egészséges mák
Ugyanis a mák nem csak finom, hanem igen egészséges is. Magas a fehérje-, rost- és tápanyagtartalma. A mákra viszonylag kevesen allergiásak. Sok benne az esszenciális zsírsav, amely segít egyensúlyban tartani a szervezet koleszterinszintjét. Nagyon jó rostforrás. 100 gramm magban majdnem 20 gramm rost található. Ennek a magas rosttartalomnak köszönhetően az emésztésre is jótékonyan hat a mák. A mák kiváló B-komplex forrás, ezen kívül található benne pantoténsav, riboflavin, niacin és folsav. Tartalmaz vasat, rezet, kalciumot, káliumot, mangánt, cinket és magnéziumot.
A mákmagokban is előfordulhatnak ópium alkaloidok, de olyan minimális mennyiségben, hogy normál mennyiségű mákfogyasztás mellett ez semmilyen befolyással, hatással nem bír az emberi szervezetre, épp ezért biztonsággal fogyasztható.
Mákvásárlás
A mák kiválasztásánál és tárolásánál a legfőbb szempont a frissesség. Lehetőleg csak annyi mákot vegyünk, amit a közeljövőben biztosan felhasználunk, mivel a mák hamar megkeseredik. Ha nem kimérve vesszük a mákot, akkor a lezárt zacskókban kínált, egész vagy tört szemeket tovább tárolhatjuk, de a zacskóra bélyegzett lejárati dátumot ne várjuk meg, mert kellemetlen meglepetésben lehet részünk. A mákot levegőtől elzárva, száraz, sötét helyen tároljuk, akár a hűtőben.
Értékesítési vezetőnk kedvenc mákos receptjét itt olvashatjátok.
Mákos-meggyes béles recept
Hozzávalók / 10 adag
A tésztához: 400 g finomliszt, 1 csomag sütőpor, 1 csipet só (tengeri), 200 g vaj, 5 ek tejföl,
A töltelékhez: 350 g mák (darált), 200 g cukor, 400 ml tej, 50 g búzadara, 0.5 citromból nyert citromhéj (reszelt, bio), 1 kk fahéj (őrölt), 5 ek sárgabaracklekvár 350 g meggybefőtt (magozott)
A kenéshez és a szóráshoz, 1 db tojássárgája (tanyasi vagy bio), 1 ek tej, 1 ek vaníliás cukor (házi, a szóráshoz)
Elkészítés
Először a tölteléket készítjük el. A tejet felforraljuk a cukorral, hozzáadjuk a darált mákot és a búzadarát. Alaposan összekeverjük, levesszük a tűzről, és hagyjuk kihűlni. Egy tepsit sütőpapírral kibélelünk.
A liszthez hozzávegyítjük a sütőport és a sót. Beletesszük a vajat, elmorzsoljuk benne, majd hozzáadjuk a tejfölt, és gyors mozdulatokkal egy könnyen nyújtható tésztává gyúrjuk. Két részre osztjuk a tésztát, kb 2 x 400 g-ra. A sütőt előmelegítjük. Lisztezett felületen kinyújtjuk az egyik tésztát, és belefektetjük az előkészített tepsibe. A kimagozott, levétől jól lecsepegtetett meggyet belekeverjük a kihűlt máktöltelékbe. Hozzáadjuk a lereszelt citromhéjat, és fahéjat. A tésztára kenünk 5 ek sárgabaracklekvárt, majd ráhalmozzuk a mákos meggyet, amit szép egyenletesen elsimítunk rajta. Kinyújtjuk a második lapot is, és ráfektetjük a töltelékre. A tojássárgáját elkeverjük a tejjel, ezzel megkenjük a tészta tetejét, majd egy villával több helyen megszurkáljuk.
Előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Hagyjuk kissé hűlni, majd ezután szeleteljük, és ízlés szerint házi vaníliás porcukorral megszórva fogyaszthatjuk a süteményt. Sütési hőfok: 190°C