EGAL-TEAM Kft. | 2017.12.13
Facebook E-mail
/

A nagysikerű Fagylalt nap mintájára újabb kezdeményezés a Fagylaltok éjszakája, ahol féláron nyalhatunk fagylaltokat a csatlakozó cukrászdákban zárórától éjfélig. Augusztusban más-más napon rendezik a vendéglátósok. Néhány fagyizó más akcióval is várja vendégeit. A nap célja, a magyar kézműves fagylalt népszerűsítése, az ízek és új kreációk bemutatása. Érdemes a közösségi oldalakon körbenézni az időpontokkal és a helyszínekkel kapcsolatban.
Kizárólag olyan fagyizók jelentkezhetnek az eseményre, akik termékei a fagylaltok zamata jellegében markánsan felismerhetők. Állaguk, színük, összetételük megfelel a szakirodalom által felállított értékeknek.
De mióta élvezhetjük ezt a finomságot? Nézzünk utána a fagylalt történetének.

A mai fagylalt elődjének számító hideg édességet több ezer éve készítették először. Egyes feljegyzések szerint már az ókori kínaiak mézzel édesített gyümölcsleveket hóval, jéggel hűtöttek, és ezen hideg édességeket szolgálták fel a kiváltságosoknak. A hideg csemege a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba. Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára, Nagy Sándor élénkítő szer gyanánt szolgáltatta fel a csaták előtt, míg Néró császár akár négyszáz kilométeres messzeségből is hozatott jeget, hogy elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget. A döntő újítás Marco Polo korából származik, amikor is rájöttek, a fagylaltkészítő edényt le kell hűteni, ahelyett, hogy a jeget kevernék a masszához.

Az első igazi fagylaltkészítőnek a palermói származású Francesco Procopio del Coltelli nevű úriembert tartjuk – hát persze, hogy egy olaszt!

Az írások szerint 1672-ben készített először fagylaltot egy párizsi kávéházban. A franciáknak köszönhetjük, hogy a fagylaltoknak hamar jó hírét vitték szerte a világban. Más források egy Audiger nevű szállodás és konyhamestert említenek, aki 1660-ban „Rendes ház" című szakácskönyvében fagylaltreceptet is leírt. Ezt a könyvet XIV. Lajosnak ajánlotta, akinek konyháján hétpecsétes titokként őrizték a fagylaltkészítés receptjét. A király kertésze azonban kilopta a receptet, így nemsokára boldog-boldogtalan hozzáférhetett. 1768-ban Párizsban már megjelent egy kiskönyv különböző fagylaltreceptekkel és készítési eljárásokkal.

Itthon először hódoltság idején török mozgóárusok kínálták először a „mézízű sörbetet”. Szakácskönyvben először 1753-ban jelenik meg a fagylalt egy Erdélyben összeállított kéziratban: „Epervíz vagy ama jeges lév forma”. Így hangzik a leírása: az áttört eper levéhez „tölts osztán tisztált nádmézet, abban lévben, hogy édes legyen és süsd meg a jégbe, akár mind addig, míg megfagy”. A fagyasztás módját leírja a „pisztártzi" (pisztácia) jeges eszközének elkészítésekor: „mikor pedig bé akarod hűteni, hogy meg fadgyon, végy jeget, akár havat, a jeget apróra törd és sóval elegyítsd öszve, és így a jég megtartja hidegségét, úgy az a hó is, hogy el nem olvad egymástól” (Ketter László közlése).

Kimondhatjuk tehát, hogy a magyar nyelven elsőként közölt két fagylalt-íz az eperfagylalt és a pisztáciafagylalt volt! A XIX. század első harmadában már Pesten és Budán is árusítottak fagylaltot.

Ezek azonban, láthatjuk a receptekből is, még inkább a ma szörbetként, sorbettóként ismert vizes-jeges finomságokra hasonlítottak. A ma fagylaltként ismert édesség akkor alakult ki, amikor először adtak tejet, tejszínt a jeges desszertekhez. A hagyomány szerint ez az áttörés Nápolyban következett be. A 18. században jelent meg először ilyen jellegű fagylaltrecept egy szakácskönyvben.

A mai fagylalt elnevezés csak nagy sokára honosodott meg a magyar nyelvben. Hívták jegeczedett tejhabnak, fagyosnak és hideg nyalatnak. És vajon mi lehetett a spanyol tekercs? Hát persze, hogy a tölcsér, amit 1903-ban szabadalmaztattak.

A két világháború között Budapesten megtelepedett olasz fagylaltkészítők újszerű anyagokkal és technológiákkal keltek versenyre magyar kollégáik termékeivel. Az olasz fagylalt erős ízű, krémesen sima, harapható, de habos készítményként terjedt el az egész világon – hazánkban is.

A hűtési technológiák korszerűsödése, a fagylaltgyártó gépeken végrehajtott folyamatos változtatások, az újfajta alapanyagok teszik lehetővé a mai kor ízlésének megfelelő, fenségesen finom fagylaltok elkészítését.

A 8O-as évek elején jelentek meg nálunk a régi, külön fémfedővel rendelkező (bödön-szerű) tégelyek helyett a vitrines hűtőpultok, melyekben a változatos színű és ízű fagylaltok fagylalttégelyekben helyezkednek el, és gusztusosan megdíszítve kelletik magukat – arra csábítva a vevőket, hogy egyszerre ne csak egy ízt kóstoljanak meg.
Már-már hagyomány, hogy minden évben megválasztják a trendeknek megfelelően az év fagylaltját.
Idén májusban már 20. alkalommal rendezték meg az Év Fagylaltja versenyt, amelyre összesen 94 ízt neveztek. Köztük olyanokat, mint a chilis-fügés túrófagylalt, császármorzsa málna raguval, mogyorós Napóleon, szívmelengető mák, királyi diós linzer grillázzsal, mascarpones túrókrém sós karamellel, bodzás limonádé friss mentalevéllel, fenyőmagos grillázs karamellfagylalt vagy pekándiós almatorta.
2017 legfinomabb fagyija a mascarponés túrókrém sós karamellel lett, amit a balmazújvárosi Centrum fagyizó cukrásza, Eszenyi Ferenc álmodott meg. „Házi főzésű karamella és csokoládé van a fagylaltban, a mascarponés túrókrémet is én kevertem össze, vagyis teljesen gyári alapanyagmentes, a kézműves fagylaltok nyomdokán készítettem el, illetve pirított mogyoródarabkákat is kevertem bele. Mi azt valljuk, hogy jó minőségű alapanyagokból lehet jó minőségű fagylaltot készíteni” – nyilatkozta a győztes a szegedma.hu portálnak.

Úgy látszik egyébként, hogy az édes-sós kombináció tarolt idén, mert a gyártók és forgalmazók versenyét az Aromitalia nyerte krémsajt fagylalttal sós tejkaramellával és a sült almával. A mentes kategóriában pedig az ezek mellett már viszonylag egyszerűnek tűnő paleo feketeribizli fagyi győzött, amit Erdélyi Balázs alkotott.


Receptajánló
Rózsafagyi
Hozzávalók / 4 adag:
• 300 ml tej
• 200 ml habtejszín
• 4 db tojássárgája
• 4 ek méz
• 4 ek rózsavíz (vagy rózsaszirup)
• 0.5 db vanília (rúd)
• 1 csipet só
• 2 csepp ételfesték (piros)


Elkészítés:
A tojássárgákat kikeverjük a mézzel.
A vaníliarudat hosszában felvágjuk, magjait kikaparjuk.
A tejet összekeverjük a tejszínnel, rózsavízzel (ha szirupot használunk, kóstoljuk meg közben, nehogy túl édes legyen), vaníliával, ételszínezékkel, sóval és folyamatos kevergetés mellett, lassú tűzön forráspontig hevítjük, majd fedő alatt pihenni hagyjuk 10 percre.
A tejet lassan a tojásokhoz adagoljuk, közben kevergetjük, majd visszaöntjük a fazékba, s lassú tűzön, folyamatos kevergetés mellett 10-15 perc alatt besűrítjük. Ne engedjük forrni!
Hideg vizes fürdőben, majd hűtőben jéghidegre hűtjük (én ekkor is adtam hozzá rózsaszirupot, bár kihűlés után eleve intenzívebb lesz az íze), fagyigépben elkészítjük.


Marcipános bazsalikomfagylalt
Hozzávalók / 2 adag
• 2 marék bazsalikom (nagy levél)
• 100 g fehér csokoládé
• 1.5 dl habtejszín
• 1 dl tej
• 30 g cukor
• 30 g marcipán


Elkészítés:
Egy lábasban kislángon - óvatosabbak vagy profik vízfürdőben - olvasszuk fel a csokoládét langyosra.
Morzsoljuk bele a marcipánt - szintén olvasszuk fel.
Turmixoljuk össze a bazsalikomot a tejjel, majd keverjük hozzá a csokis masszát.
A tejszínt verjük fel a cukorral, és keverjük hozzá.
Tegyük mélyhűtőbe néhány órára.
Vájjunk belőle gombócokat, és összetört eperrel fogyasszuk.