EGAL-TEAM Kft. | 2017.10.19
Facebook E-mail
/

Történelmi nagyságaink, íróink és költőink szinte tobzódnak a kulináris élvezetekben. Mindenkinek volt valami kedvence, sőt olyan is előfordult, hogy nevével együtt vált ismertté egy étel. Ismerkedjünk most meg ezekkel!

Mátyás király idejéből származnak a legkorábbi magyar étkezést bemutató gasztronómiai beszámolók. A királyi udvarban szerették a válogatott, finom étkeket. Különösen kedvelték a halakat (csuka, angolna, hering) és a különböző húsféléket (marha, juh, sertés, vadak, baromfi); a zöldségfélék mellett pedig nagy gondot fordítottak a kovászos magyar kenyér és a sajtok elkészítésére is.
Állítólag a nagyobb fogadások alkalmával maga Mátyás király is személyesen benézett a konyhába, kedvenc ételeit megkóstolta és véleményt mondott a fűszerezésről.



A művészetpártoló, tudományokat támogató, „igazságos “uralkodó reneszánsz életformájához hozzátartozott az étel és az ital kulturált fogyasztása is. A király felesége, Aragóniai Beatrix saját konyhát tartott fenn a királyi konyha mellett, ahonnan nápolyi receptek alapján készített ételek és sütemények kerültek ki.
Még fagylalt is szerepelt a királyi étlapon, amelyet Pesten csak jóval később, az 1760-as években kezdtek el árusítani. A király kedvenc csemegéje közé tartozott a kacsa és a fürj. Kedvenc gyümölcse a füge volt, amit – a hagyma használata mellett – szintén Beatrix királyné honosított meg.

A 15. század, s ezen belül Mátyás uralkodásának korszaka, a magyar történelemnek és a magyar gasztronómiának is aranykora volt. Ebben az időben alakultak ki a konyhaművészet alapszabályai és ugyancsak ekkor finomult az étkezés szertartássá.
Az elkövetkezendő évszázadok étkezéséről nem maradt sok feljegyzés, ezért ugorjunk egy nagyot az időben és nézzük meg, hogy a XIX – XX. század népszerű magyarjai milyen ételeket fogyasztottak, és miért lelkesedtek
Déryné Széppataki Róza a 19. századbeli színjátszás legendás alakja, énekes-színésznője naplójában részletesen megemlékezik arról a kulináris élvezetről, amikor először kóstolta a kolozsvári töltött káposztát.

Legnevesebb magyar poétáink egyikének, a márciusi ifjak vezérének, a nemzeti legendárium egyik központi alakjának, Petőfi Sándornak kedvencei a hagyományos ételek: a túrós csusza, a gulyás és a finom pecsenyehúsok voltak. Nagybetűs Költőnk gyakran még reggelire is gulyást főzetett, emellett nagyon szerette a paprikás csirkét is. Kedvelte a kávét is, de az aludttejért sokkal jobban rajongott.


A „nagy magyar mesemondó “, Jókai Mórnak kedvence a tiroli máj volt, és több más, szívesen fogyasztott étele közül talán a legismertebb a nagy szemű babból és füstölt malackörömből készült leves (Jókai-bableves), amit az író saját írásaiban ,,görögolvasó arany vagy angyalbakancs “kifejezéssel illet. Mint mondta, olyan nagy szemű bab kell hozzá, mint a görög szerzetesek rózsafüzére, és az omlós, füstölt malacköröm színre arany, formára meg, mint az angyalok lábbelije, olyan legyen.
Jókai Jolán (Jókai Mór testvérének lánya) szerint: „Móricz bátya kisevő volt, de nagyon szerette a csibének a zúzáját meg a combját, libának a mellét hidegen. Tavasszal a tárkonyos bárányt. Minden hüvelyes veteményt nagyra becsült. A lencsét például disznó fülével és sonkával ette.”

Jókai Mór felesége, Laborfalvi Róza színésznő sokat időzött és sürgött-forgott a tűzhely mellett. Aszalt szilvás orjalevese (csontleves karajcsontból) és sertésbordája nagy népszerűségnek örvendett a vendégek körében. A lakomák végén igazi csemegének számított a Jókai-háznál a jégbe hűtött dinnye rummal és tejszínhabbal.

A haza bölcse, Deák Ferenc minden bizonnyal édesszájú volt, ha a róla elnevezett Deák-tortára és a Deák módra készült sütemény-változatokra gondolunk. Ezen kívül nagyon szerette a sült csirkét paradicsommal, mely egykoron a Vörösmarty tér sarkán található Angol Királynő Szálló specialitásai közé tartozott.

Kossuth Lajos híres magyar államférfi kedvelte a pozsonyi kifli egy speciális, Palugyay Jakab Vasforrás nevű vendéglőjében kínált formáját, amely Kossuth-kifli néven vált ismertté.

A „legnagyobb magyar “, Széchenyi István nagy rajongója volt az akkoriban „fagyosnak “vagy „hideg nyalatnak “nevezett csemegének, a fagylaltnak.

A palóclevest 1892-ben Gundel János készítette először Mikszáth Kálmánnak, a „nagy palócnak “ürühúsból, zöldbabból és csipetkéből. Szintén Gundel János készítette el barátja tiszteletére a Mikszáth-szeletet is.


Kedvence volt írásaiban, de étkezéseiben is a kapros-túrós lepény. Ismerjük a Nagy Palóc által kedvelt töltött káposztájának reguláját, “egy sor füle, egy sor orja, egy sor kövérje, egy sor töltelék”. A káposztáról általában nagyon jó volt a véleménye, a töltött káposztát pedig egyenesen az ételek királyának minősítette.

A nagy lakmározások, ínyenc falatozások leírásának mestere, Krúdy Gyula regényeiben is nagy figyelmet szentel az ételeknek és az italoknak egyaránt. Az író a rácponyt, marha – és körömpörkölt mellett a tányérhúsok (főtt marhahús) nagy kedvelője volt. A Szindbád szerzőjének törzshelye a tabáni kocsma volt, ahol kizárólag pörköltet evett fehér kenyérbéllel és vörösbort ivott hozzá.

József Attila, a 20. század egyik legkiemelkedőbb és legismertebb költője a házias jellegű ételek híve volt. 1926-ban Párizsból írt levelében testvérétől, Jolántól azt kérte, hogy küldjön neki csomagban bablevest csipetkével és kolbászreszelékkel.
Vágó Márta írja visszaemlékezéseiben, hogy amikor 1936-ban a Szép Szót szerkesztették délidőben egy közeli sörözőbe jártak ebédelni. József Attila gyakran evett disznópaprikást főtt krumplival, ezt nagyon szerette.

Az író Molnár Ferenc rajongott a rétesekért. Fennmaradt, hogy a London Szálló vezetője (Molnárnak ez volt a törzshelye) annak idején vidékről rétessütő asszonyokat hozatott fel, és az író monogramjának megfelelő formájúra süttette a tésztát.

Az író felesége, Fedák Sári színésznő egyaránt szeretett finom desszerteket enni és sütni – nevét dicséri a Fedák-lepény és a Fedák-torta. Érdekes, hogy tortája receptjének közlését több szakácskönyv szerkesztőjének is engedélyezte, viszont a korabeli források szerint lepényét csak Móráné tudta igazán az ízlése szerint elkészíteni, ezért egyedül az ő szakácskönyvébe kerülhetett be ennek a süteménynek a receptje. Móra Ferenc felesége, Walleshausen Ilona sokak által elismert háziasszony volt, aki nagy örömét lelte a vendéglátásban. Előfordult, hogy nagyobb ünnepen harmincnál is több étele került egyszerre az asztalra. Szakácskönyvével – amelyben jóízű és könnyen elkészíthető ételeinek leírásait osztotta meg az olvasóival – óriási sikert aratott.

Világhírű Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert neve a gasztronómiába is bevonult, ugyanis 1938-ban a lillafüredi Palota Szálló akkori konyhafőnöke engedélyt kért és kapott a tudóstól, hogy róla nevezze el paprikás csirke receptjét. Elkészítéséhez természetesen paprika is szükséges: őrölt pirospaprika mellett parázson sült, majd héjától megszabadítva felszeletelt vastag húsos zöldpaprika kell hozzá.

Receptajánló:
Paprikás csirke Szent-Györgyi Albert módra
Hozzávalók 5 személyre
• 3 darab 60 dkg-os tisztított csirke
• 2 db közepes nagyságú hagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 evőkanál piros nemes paprika

A galuskához:
• 2 db zsemle
• 50 g vaj
• tej
• 3 tojás
• gríz, liszt, só, bors

Elkészítése:
3 darab 60 dkg-os tisztított csirkét felnégyelünk, 2 db közepes nagyságú hagymát, 1 gerezd fokhagymával finomra megvágunk, vajban rózsapirosra hervasztunk. 1 evőkanál piros nemes paprikával fűszerezzük és 3 deci vízzel felengedjük.
Felforrás után a feldarabolt csirkét belehelyezzük, megsózzuk és fedő alatt háromnegyed részben puhára főzzük, fél liter jó minőségű tejfelbe 2 evőkanál sima lisztet simára elkeverünk és a csirkére öntve jól elkeverten felforraljuk.
10 darab vastag húsos zöldpaprikát parázson megsütünk és a héját lehúzva felszeletelünk, 6 darab kemény paradicsomot vékonyan meghámozunk, kettévágva magjától megtisztítjuk, és apró kockákra vágjuk. 6 szelet Szász-féle gyógy-sonkát zsírtalanítva vékonyan felmetélni, vajat forrósítani, a fenti anyagokat gyengén átsütjük, fűszerezni, vágott petrezselyemmel és sóval a paprikás csirkét megtálalva az itt leírt anyagokat tetejére helyezzük.
A következő galuskát adjuk hozzá: 2 darab vizes zsemlyét meghámozva, tejszínbe áztatjuk, szitán áttörjük levével együtt. 10 deka vajat habosra keverünk, megsózzuk, gyengén borsozzuk, 5 darab nyers tojássárgáját hozzákeverjük. 5 tojásfehérjét kemény habbá verjük és az utóbbi anyagba lassan belekeverjük. Ehhez 3 evőkanál grízes lisztet keverve, hideg helyre állítjuk. Angol kőtálba vajat forrósítunk, 3 kanál tejfelt teszünk bele és 10 deka húsos császár szalonnát vékonyra metélve, vajban kissé átfuttatva, a kőtálba sütünk. Forrósított vajba mártott kávéskanállal a galuska anyagát az elkészített kőtálba szaggatjuk. Ennek végeztével a kőtálat gőzre helyezve, sütőben kellően átsütjük és a paprikás csirkével feladjuk. Lehetőleg úgy intézve, hogy a galuska és a csirke egy időben készüljön el.
Őrölt pirospaprika mellett parázson sült, majd héjától megszabadítva felszeletelt vastag húsos zöldpaprika kell még hozzá.


Deák torta
Hozzávalók a tortához:
• 70 gramm liszt
• 70 gramm olvasztott vaj
• 70 gramm őrölt mandula
• 6 tojás ketté választva
• 120 gramm porcukor
• 10 gramm kekszmorzsa
• 1 citrom reszelt héja
• 150 gramm olvasztott csokoládé a tetejére
• 1 evőkanál olaj

A kávékrém:
• 3 tojássárgája
• 2 evőkanál porcukor
• fél vaníliarúd kikapart belseje
• 1 evőkanál liszt
• 25 ml tej
• 50 ml erős kávé
• 100 gramm vaj


Elkészítés:
A tojásfehérjét a cukor felével kemény habbá verjük. A tojássárgákat kikeverjük a cukor másik felével. A két tojásos keveréket óvatosan összekeverjük. A liszthez hozzáadjuk a mandulát, a citromhéjat és a kekszmorzsát. A lisztet belekeverjük a tojásos masszába. Ezután hozzáöntjük az olvasztott vajat is.
Egy tortaformát kivajazunk, beletöltjük a tésztát. 180 fokon sütjük körülbelül 40 percet. Érdemes egy hosszú fém tűvel beleszúrni, hogy megnézzük tényleg készen van-e.
Amikor készen vagyunk hagyjuk kihűlni, majd rácsra tesszük és kettévágjuk. Vághatjuk 3 darabba is, de úgy azért nehezebb dolgunk lesz.
A tojássárgákat kikeverjük a porcukorral. Hozzáadjuk a vaníliát, a lisztet, a tejet és a kávét. Érdemes erős, jó kávét főzni, hogy finom legyen a krém.
Vízgőz felett egy mixerrel keverjük míg be nem sűrűsödik. Ha elrontjuk és csomós lesz, akkor ne keseredjünk el, csak egy botmixerre lesz szükség és tudjuk javítani a hibát. Mikor langyos a krém, belekeverjük a vajat.
Már csak a glazúr van hátra. A csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk, hozzáadunk egy kanál olajat. Vigyázzunk, hogy ne érje gőz a csokoládét