EGAL-TEAM Kft. | 2017.11.22
Facebook E-mail
/

Bár a húsvét a keresztény egyház második legnagyobb ünnepe, eredete ennél jóval messzebbre nyúlik vissza. Erre utal a húsvét angolszász megnevezése is: az „Easter” az „Eostre” szóra eredeztethető vissza. Eostre a tavasz és a termékenység istennője volt, akit Bede Venerabilis angol középkori történetíró szerint legtöbbször nyúlfejjel ábrázoltak.
A nyúl a termékenység szimbóluma volt, a mai húsvét pedig a tavasz és a termékenység ünnepe. Később Bizáncban a nyulat Krisztus szimbólumaként tartották számon. A tojás ősidők óta is az élet, az újjászületés, a tisztaság és a termékenység jelképe volt. És hogy miért tojik tojást a nyúl? Erre a biológiai paradoxonra egy régi történet szerint az a magyarázat, hogy Eostre kedvenc madarát nyúllá változtatta a gyerekek szórakoztatására, majd ez a nyúllá lett madár színes tojásokat kezdett tojni. Piros és hímes tojást már Babilonban is készítettek, de a XIII. századból már írásos emlékekben is megemlékeznek róla.
A zsidók ekkortájt az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek a pészah ünnepén. Ezt előzték meg az Ószövetségben említett csapások, amelyből az utolsó, a legkegyetlenebb előestéjén a zsidó családok egy bárány vérével jelölték meg az ajtófélfákat, így a halál angyala ezekben a családokban békén hagyta az elsőszülötteket, míg mindenhol máshol – a fáraó palotájában is – végzett velük. Ezután egyezett bele a fáraó, hogy a zsidók elhagyják Egyiptomot.
A keresztények megint mást ünnepelnek ilyenkor: a Biblia szerint pészah első napján tartóztatták le Jézust, az utolsó vacsora pedig tulajdonképpen a pészah előestéjén szokásos széderest lehetett. A történet szerint Jézust nagypénteken feszítették még, majd családja – zsidó szokás szerint – egy, az Olajfák hegyén álló barlangban temette el, amelynek száját egy hatalmas kővel zárták le.
Másnap, szombaton, a hagyományos sabbath-ot ünnepelték, így Jézus tanítványai és családja csak vasárnap tértek vissza, ám ekkor a sír már üres volt. A sírnál egy angyal állt, aki azt mondta, Jézus feltámadt. Így lett ez a keresztény hitvilág szerint a feltámadás ünnepe.
Ünnepi hagyományok
A húsvétot negyvennapos böjt előzi meg, ilyenkor a keresztények húst nem vesznek magukhoz. Nagyszombattal számos hagyomány áll kapcsolatban, ilyen a tűzszentelés, a feltámadási körmenet és a vízszentelés is.
Húsvét hétfő pedig a locsolkodási, amely világi hagyomány. Ilyenkor a legények végig járták a lányos házakat, és meglocsolták a lányokat – mint azt mindenki tudja, nem kölnivel, hanem kútvízzel, ami olyan hideg volt, hogy a lányokat különféle rejtekhelyekről kellett előrángatnia a lelkes férfiembereknek. Szokás volt, hogy a legények locsolóversikét is mondtak, ezért kapták cserébe a festett tojást. Ma már a locsolkodás szokása sokat szelídült, nem kútvízzel, hanem illatos kölnivel látogatják meg a lányokat a fiatalemberek, egyre jellemzőbben az egész fiatalok, mondjuk ki, gyerekek. A versikével megtoldott locsolásért cserébe sem csupán festett tojásra számíthatnak, sok helyen csokoládét, sokszor pénzt is kap a locsolkodó.
Az ünnepi asztalra hagyományosan főtt sonka, főtt tojás, sós kalács, torma kerül, de húsvéti étel a bárányhús is. Sok helyen nemcsak a locsolók miatt festenek tojást, hanem a lakás díszítésére is, ezeket a barkaágakra akasztják fel.
Szinte az összes családban hagyománnyá vált, hogy a nyuszi is hoz ajándékot. Egyes helyeken csak csokitojást, csokinyulat találnak a gyerekek, másutt azonban könyvet, színezőt, esetleg nagyobb ajándékot is hagy a nyuszi.
Mi kerül az asztalra?
Lássunk hát neki, készítsük el húsvéti sonkánkat, főtt tojásokkal, friss kaláccsal, túróval és persze a nyúlpaprikás és a báránysült sem megvetendő csemege. Akkor se búsuljunk, ha marad a sonkából, hisz két-három napig simán eláll, isteni sonkás tészta készíthető belőle!
Nagyon kellemes ünnepeket Mindenkinek, és persze teli asztalt!


Kólában főtt sonka
Hozzávalók: 2 kg füstölt comb, esetleg tarja, 2 fej lilahagyma, 2 liter Coca-Cola, 25 szem szegfűszeg, 1 ek barnacukor, 1 ek angol mustár (esetleg csípős dijoni), 1 ek köménymag, frissen őrölt bors
Egy fazékba tegyük a füstölt sonkát és a negyedekbe vágott lilahagymát, majd öntsük fel a kólával. Alacsony lángon lefedve főzzük két órán át. Szedjük ki, és fejtsük le róla a bőrét úgy, hogy az alsó zsírréteg a sonkán maradjon. Irdaljuk be a zsírt, szurkáljuk bele a szegfűszeget, és kenjük meg a mustár és cukor keverékével. Tekerjük rá borsot, hintsük meg a köménymaggal és toljuk a 170 fokos sütőbe 20-30 perce.
Hidegtál Húsvétra
Hozzávalók / 5 adag:
A sonkatekercshez
20 dkg pulykamell sonka (18 szelet), 20 dkg csirkemáj, 1 kis db vöröshagyma (a máj dinszteléséhez), só ízlés szerint, bors ízlés szerint, 2 ek majonéz (vagy 2 ek besamelmártás)
A töltött tojáshoz
6 db főtt tojás (szitán áttörve), 2 ek majonéz (vagy 2 ek besamelmártás), 1 ek mustár, 3 ek tejföl, fehérbors ízlés szerint, só ízlés szerint
A sonkatekercset a csirkemájas töltelékkel (a hagymán pirított májat a fűszerekkel kétszer ledaráljuk és hozzáadjuk a besamelt) megtöljük, a tojásokat félbevágjuk, a sárgákból elkészítjük a tojástölteléket, csillagcsővel betöltjük a felezett tojásfehérjéket.