EGAL-TEAM Kft. | 2017.10.19
Facebook E-mail
/

Az elmúlt esztendő hátrahagyása, az új évre való felkészülés fontos esemény. Az új esztendőbe való belépés legjobb előkészítésében, a gazdagság, termékenység, bőség elősegítésében rengeteg hasznos praktika, szokás és alapanyag áll rendelkezésünkre.
Bab, lencse, minden apró szemű étel a bőséget jelképezi.
Minden kultúrának megvannak a maga szerencsehozó élelmiszerei, s az ebből készítetett hagyományos ételei. Lássuk, ki mivel várja az új esztendőt.
A szilvesztert nagyon sok helyütt ünneplik sertéshús fogyasztásával. Ennek több oka is van. Bizonyos magyarázatok szerint azért vált a malac az évforduló állatává, mert orrával előre túr, azaz a jövőbe mutat, és közben még a szerencsét is kifordítja a földből. Más feltételezések szerint a malac kövérsége, hája az, ami ehhez a megtisztelő szerephez juttatta, hisz ki lenne hivatottabb az új évet várni, mint a jóléttől kövér, zsíros malac. A magyarok virsli és sült formájában, a németek, írek, portugálok, kubaiak, spanyolok sültként fogyasztják, a svédek sertéscsülökkel várják az új évet. Amerikában a malacot egy másik jelképes étellel, a káposztával együtt fogyasztják, míg az olaszoknál lencsével kevert egytálételt készítenek belőle. Ausztriában nem csak húsként eszik, hanem kis szerencsemalacokat is készítenek marcipánból, ami szintén a szerencsére váró családtagok, barátok martaléka lesz az évforduló éjjelén.
A már említett káposzta azzal került be a szerencsehozó ételek közé, hogy az amerikaiak szerint erősen emlékeztet egy tekercs zöldhasúra, azaz dollárra. Ennek okán nem csak a káposzta, hanem bármilyen zöld levél (mángold, spenót, kelkáposzta) is jelképpé válhat a szilveszteri asztalon, hiszen aki sokat fogyaszt belőle, az anyagi gyarapodást remélhet az elkövetkező évben.
A pénz mellett a hosszú élet is igazi motivációt jelent minden szilveszterkor. A karácsonyi trakta után következő újévi fogadalmak közt gyakorta szerepel a több mozgás és az egészségesebb életmód, ennek ellenére a szerencsénkben is bízhatunk, ha hosszabb életre vágyunk. A japánok soba tésztát nyújtanak, és azt fogyasztják el szilveszterkor. Aki a leghosszabb szálat képes egyben eltüntetni, az igazán matuzsálemi korra számíthat. Ugyancsak a hosszú életet – hajlott háttal járó kort – jelképező garnélarákot is szívesen eszik szilveszterkor.
A tengeri herkentyűkkel meg is érkeztünk a halakhoz. A magyar hagyomány szerint a hallal elúszik a szerencse, így mifelénk ritka a szilveszterkor halat vacsorázó társaság, de bizonyos országokban ilyenkor is kedvelt fogásnak számít. A svédek újév ünnepén halban gazdag svédasztalt készítenek, a dánok főtt tőkehalat esznek, az olaszok szárított tőkehalat fogyasztanak, míg Lengyelországban tipikus szilveszteri fogás a hering. A németek pontyot készítenek, sőt arrafelé még az is előfordul, hogy néhány halpikkelyt tesznek a pénztárcájukba, hogy elősegítsék a gyors meggazdagodást.
Nem csak a hosszú és zsíros ételeknek van ilyenkor keletje, hanem az apró, kerekded alapanyagoknak is. Így aztán a lencse, a bab, a borsó és – formáját tekintve kis jó szándékkal – a rizs is ebbe a csoportba tartozik.
Az olaszok kolbásszal kevert lencsét, a japánok babot esznek az újév első három napján, Koreában rizzsel készített levest kínálnak az újév első reggelén, Brazíliában pedig lencse és rizs is szerepel az étlapon, biztos, ami biztos. A magyaroknál lencsefőzelék, lencseleves a tipikus újévi ebéd.
Az étkezések végét jelentő sütemények is nagy horderővel bírnak az évnek ebben a szakában. A fánkok világszerte a szilveszteri menük oszlopos tagjai. A svájciaktól kedve a hollandokon át a magyarokig, bár tény és való, hogy nálunk főleg a februári, farsangi szezonban készül a legtöbb fánk.
Ellenben jó, ha a tányérunkat még akkor sem töröljük fényesre, ha nagyon ízlett az étel, mert a tányéron hagyott maradék lehet, hogy hozzásegít minket ahhoz, hogy a következő évben is mindig legyen valami a tányérunkon - és a kamránk is fel legyen töltve.
Lencseleves füstölt sajttal
Hozzávalók: 25 dkg lencse, 10 dkg füstölt sajt, fél dl olaj, 5 dkg vöröshagyma, 2 dl tejszín, 2 evőkanál mustár, fokhagyma, só, babérlevél
Elkészítés: Egy lábosban olajon megpároljuk a finomra vágott vöröshagymát, beletesszük az előzőleg kiválogatott, beáztatott lencsét. Fűszerezzük fokhagymával, babérlevéllel, vízzel felöntjük és lassan puhára főzzük. A megfőtt lencsét szitán áttörjük, vagy turmixgépben pépesítjük, hozzáadjuk a mustárt, a tejszínt, felforraljuk, majd átszűrjük. A füstölt sajtot kockára vágjuk, és forró sütőben hirtelen megpirítjuk. Az elkészült levest csészébe merjük, és tálalás előtt helyezzük bele a pirított sajtkockákat.