EGAL-TEAM Kft. | 2017.11.22
Facebook E-mail
/

Tudtad, hogy a böjt vagy mai nevén tisztítókúra fiatalít és értékes szellemi, fizikai fegyelemre tanít?
A böjt sok ember számára negatív fogalom, ugyanakkor reneszánszát éli. Éhezésre, korgó gyomorra asszociálunk elsőként. Pedig a böjt gyógyító hatású a testre, lélekre és korántsem fanatikus önsanyargatásról szól.


Böjt alatt a szervezet a felhalmozott tartalék energiaforrásokból fedezi működését. Ám a kötőszövet és a zsír lebontása során lerakódott anyagcseretermékek, továbbá a kívülről bevitt salakanyagok és mérgek felszabadulnak, és a vérkeringésbe kerülnek, majd a veséken, vagy a máj-epe-bél csatornán át választódnak ki. A böjt idején keletkezett savak is a vesén keresztül ürülnek ki. A sav távozása nagyon fontos, mert a savakkal terhelt szervezet (túlzott fehérjebeviteltől, édességtől, kávétól, fehérliszttől) sok betegség kialakulásához okot ad.
Mivel a böjt számos olyan anyagtól szabadítja meg a sejteket, melyek rontják azok vagy az immunrendszer működését, ezért hatása elég szerteágazó:

- elősegíti a gyógyulási folyamatokat
- fokozza a működésképtelen sejtek és szövetek lebontását és eltávolítását
- serkenti az anyagcsere- és oxidációs folyamatok végtermékeinek, valamint a kívülről felvett káros anyagok, illetve mérgek kiválasztását
- felgyorsítja a terhelő hatású, fölösleges tápanyagok (zsírok, fehérjék), vitaminok, ásványok és egyéb alapanyagok távozását.

A tavaszi fogyókúráknak azonban sokkal régebbi hagyománya van. Ritkán gondolunk arra, hogy ez a tavaszi „koplalás” szokása honnan származik.
A magyar ember hamvazószerdától nagyszombat éjfélig tartja böjtjét, szigorúan elhagyva a zsírt és a húsos ételeket.
Minden más világvallásnak, kultúrának megvannak a maga böjti előírásai. Vallási alapokhoz kapcsolták , de már akkor is egészségügyi okai voltak.
Már az ókori görög filozófiai iskolák is megtisztulást vártak a böjttől. Püthagorasz, akit követői már életében félistenként tiszteltek, 40 napos böjtöt követelt meg a tanítványaitól, mielőtt beavatta őket okkult filozófiai tanításaiba.
Az indiánok is böjtöltek a testük feletti uralom eléréséért és hogy szellemük és lelkük megvilágosodjon, hogy kapcsolatba tudjanak lépni a természetfeletti hatalmakkal.
A japánok, akik jellemzően vegetáriánusok voltak, hittek a böjt hatalmas erejében és különleges templomokban heteken át koplaltak.
Látható tehát, hogy a böjt jelentősége óriási és szükségszerű így tavasszal, mivel a legrégebbi és egyben a legolcsóbb gyógymód léleknek és testnek egyaránt.
Megfigyelték, hogy a természetben élő vadállatok ösztönösen tudják mi a helyes, és ha betegség vagy sérülés lép fel náluk, napokig vagy hetekig nem vesznek magukhoz táplálékot. A böjtkúra nemcsak a betegségek gyógyítására, hanem megelőzésére is alkalmas. Sőt már a legősibb időkben a szervezet megfiatalításának egyik elismert gyógymódja volt.

A böjt célja az, hogy a belső pihenésen át a szervezetet hozzásegítse, hogy gyógyítsa, méregtelenítse és újítsa meg önmagát. Az eddig rendszeresen magunkba tömött ételek feldolgozására lekötött energia felszabadul és a szervezet belső gyógyító ereje most teljes erőbedobással próbál szabadulni az eddig lerakódott káros anyagoktól és mérgektől.

Ennek a belső orvosnak hatalmas előnye bármilyen külsővel szemben, hogy soha nem hibázik, megfelelő időben és sorrendben tér rá a testben és a lélekben lévő lerakódásokra és csomókra, mivel úgy ismer bennünket, mint saját mély lényünk részét, jobban, mint ahogy mi tudatosan ismerjük magunkat. Leépíti a halott és a beteg sejteket, hogy majd a helyes táplálkozás során ezek helyébe új és fiatal sejtek lépjenek. Egy valóságos forradalmi állapot zajlik le a szervezetben. Először a test, majd a lélek és a gondolatok is mélyreható változáson és tisztuláson mennek keresztül. Tehát a böjtölés nem csak a test kezelése, hanem egyfajta pszichoterápia is.

Amint a test kitisztul a böjt után, a koncentrálóképesség és a memória egyre inkább javulni kezd. Testünket az agy köti össze a lélekkel, és amikor az agysejtek megszabadulnak a mérgező anyagoktól, mi is megszabadulunk az idegeskedéstől, a szorongástól, a félelemtől. Szellemünk tiszta és szabad, gondolkodásunk logikus lesz. Éleslátásunk, realitásérzékünk megnő, ezáltal sokkal jobban átlátjuk a problémákat, és hamarabb megoldást is találunk rájuk. Érzékszerveink élesebbé válnak és a testünk rugalmasabb és energikusabb lesz.

A valódi böjt pozitívan hat mind a testre, mind a lélekre. Felébreszti a bennünk szunnyadó képességeket, kreatívabbá és frissebbé tesz. Megvalósítja azt, amit az ókori görögök úgy fogalmaztak, hogy ép testben ép lélek.
A böjt alatti rendszeres, de nem megerőltető mozgás csökkenti az izomvesztést, és segíti a kiválasztás folyamatát. A súlyfeleslegtől való megszabadulás, és edzés révén javul a teljesítmény.
Minden egészséges ember böjtölhet, aki képesnek tarja magát arra, hogy betartsa a szabályokat és gyakorolja a lemondást.
De csak az böjtöljön hosszabb ideig, akinek a teste már hozzászokott a böjthöz. A hosszú böjtök nem kezdőknek valók. A böjtkúra olyan mély hatású gyógymód, amely alapos ismeretet és tudást igényel. A tudatlan vagy felelőtlen koplalás súlyos következményekkel is járhat.
Aki beteg, annak csak orvosi felügyelet alatt ajánlott a böjtölés vagy böjtben jártas orvossal való konzultáció után.
A böjtölés csak bizonyos szempontból jelent lemondást, hiszen nem kell sem a laktató, egészséges ételeket, sem a mennyei ízeket nélkülöznünk ez idő alatt.

Mikor jó még böjtölni?

• Meghűléses és fertőző betegségeknél, gyulladásoknál a böjt az egyik legjobb gyógymód. Amikor az immunrendszer aktivitása megnő, minden pluszterhelést – ilyen a táplálkozás és az igen energiaigényes emésztés is – kerülni kell! A szervezet számára valamennyi táplálék idegen, ezért bomlik le, szívódik fel kisebb egységekben, alakul át az anyagcsere folyamán, és választódik ki a végtermék jelentős része – ahogy a legtöbb méreg és felesleges anyag is. Elvileg minden táplálék fertőző betegségeket okozhatna, ha nem volnának megfelelő elhárítómechanizmusok és kiválasztófolyamatok a hatástalanításukra – ezek az önvédő mechanizmusok azonban jelentős teljesítményt követelnek meg testünktől. Ezért az evés a nyálkahártyát is megterheli, különösen a bélben. Nem véletlen hát, hogy ha megfázunk, elmegy az étvágyunk is.

• Immunológiai problémáknál a kötőszövetek salaktalanítása és a feleslegben felhalmozódott savak, toxinok, baktériumok ürülése révén a böjt megerősíti az immunműködést. A máj salaktalanítása is – amely a böjt során (csak a 3. héten) zajlik – normalizálja a fehérje-anyagcserét és az immunfolyamatokat.

• A böjt kifejezetten hatékony szív- és érrendszeri betegségeknél , mert csökkenti a vérnyomást és a szív terhelését.

• Sokat segít az emésztőrendszer megbetegedéseinél – hiszen böjt alatt megpihenhet és kitisztulhat a bélrendszer.

• Máj- és epebetegségeknél a toxinterhelés csökkenése és a feleslegben felhalmozott zsírok eltávozása után a máj fellélegzik, és az epekiválasztás javul. A kúra alatt alkalmazott epehajtó teák és gyógynövények serkentik a pangó epe és a kőképződés kezdetét jelző epehomok ürülését.

• Anyagcsere-problémák esetén – magas vérnyomás, érelmeszesedés, magas vérzsírszint, cukorbetegség, köszvény, zsírmáj – a legeredményesebb kezelési módszer a rendszeres salaktalanítás. A lelassult és kisiklott anyagcsere miatt felhalmozott és kárt okozó anyagok a léböjt során igen nagy mennyiségben kiürülnek, és ezzel a szervezet fellélegzik, a problémák java része drámaian javul vagy sokszor meg is oldódik.

• Jó eredményeket várhatunk tőle mozgásszervi problémáknál – mert csökken az ízületek terhelése, és sok gyulladást kiváltó anyag távozik a salaktalanítás során a szervezetből.

• Egyes légzőszervi problémáknál ( allergia, asztma, krónikus hörghurut ) kiegészítésül sokat lendíthet a gyógyulás ütemén és a tünetek enyhülésén a tisztító léböjt.

• A bőrbetegségeknél is igen látványos eredményeket lehet vele elérni, hiszen a bőr a kúra hatására letisztul, megnyugszik, és a gyulladást és allergiát kiváltó anyagok javarészt kiürülnek.

• Cellulitkezelés esetén mindenképp komplex eljárásra van szükség, hisz nem elég a helyi zsírbontás serkentése, ha nem javítjuk a vér- és nyirokkeringést, ill. a szövetekben felhalmozott savak és toxinok kiürülését is.

• Regenerálásként – elsősorban kimerültség, memóriazavarok és teljesítménycsökkenés idején – remek segítség a böjt. Hatására távoznak azok az idegrendszeri aktivitást rontó anyagok, melyek miatt gyakran annyira levertnek és kábultnak érezzük magunkat.

• Megelőzésként minden korcsoport számára, de főleg negyven év fölött ajánlatos a rendszeres böjtkúra tartása, mert csökkenti a rizikófaktorokat, pl. savtúltengést, a magas koleszterin-, húgysav- és vérzsírszintet, a magas vérnyomást, a túlsúlyt, a sejtek degenerációját (daganatos elfajulását okozó) és a dohányzás okozta károkat stb.

Mikor nem ajánlott böjtkúra?

tuberkolózis,
rosszindulatú daganatok (főleg fogyással járó kórképeknél!),
májzsugor,
veseelégtelenség,
erős testi-szellemi és lelki kimerültség,
nagyon intenzív stressz,
pajzsmirigy-túlműködés esetén és
terhesség, szoptatás idején sem.

RECEPTAJÁNLÓ:

Zöldséges rizsgolyó
Hozzávalók:
• fél kiló barnarizs, vagy sima rizs
• 20 dkg tönkölymorzsa
• 15 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
• 20 dkg vegyes zöldség (sárgarépa, brokkoli, hagyma, fokhagyma, zöldbab, zöldborsó, leginkább mirelit) 1 fej vöröshagyma
• fél dl extra szűz olívaolaj
• késhegynyi kurkuma, őrölt gyömbér kevés tengeri só (csökkentett nátrium tartalmú)

Elkészítése:
A rizst előző éjszaka beáztatjuk, másnap megmossuk, és kétszeres mennyiségű vízben főzzük. Amikor már majdnem kész, hozzáöntjük a vegyes zöldséget, és megfűszerezzük. (Ha nem mirelitből készül, korábban kell melléfőzni az apróra vágott zöldségeket!) Ha kihűlt, hozzákeverjük a tönkölylisztet, apró pogácsákat formázunk belőle, és a morzsába forgatva kevés olajon aranybarnára sütjük.


Böjti rakott káposzta

Hozzávalók / 8 adag
• 1 kg savanyú káposzta
• 12 db tojás
• 4 dl tejföl
• 10 dkg zabpehely (aprószemű)
• 2 közepes fej vöröshagyma
• 0.5 dl napraforgó olaj
• só ízlés szerint
• bors ízlés szerint
• fűszerpaprika ízlés szerint
• 2 ek zabkorpa

Elkészítése:
A tojásokat keményre főzzük, és tojásszeletelővel karikára vágjuk.
A savanyú káposztát közben leáztatjuk és kinyomkodjuk.
A főtt, karikára szelt tojásokból tojáspörköltet készítünk: a két fej hagymát apróra vágjuk és az olaj felén jól lepirítjuk. Hozzátesszük a tojáskarikákat, sózzuk, borsozzuk, pirospaprikával színezzük és pár percig sütjük.
Egy nagyobb jénait vagy egy közepes tepsit kiolajozunk a maradék olajjal, és megszórjuk zabkorpával, majd elterítjük benne a savanyú káposzta felét. Ezután a káposztára szórjuk a 10 dkg zabpelyhet, erre a tojáspörköltet és végül a savanyú káposzta másik felét.
A 4 dl tejfölt kikeverjük a két nyersen maradt tojással, sózzuk, borsozzuk (ne feledjük a fűszerezésnél, hogy a káposzta sós lehet!), és a rakott káposzta tetejére öntjük.
40 percig fedővel, majd még 20 percig fedő nélkül sütjük, tejföllel tálaljuk.