EGAL-TEAM Kft. | 2017.09.25
Facebook E-mail
/

Mi jut eszébe az embernek a karácsony szó hallatán? Szeretet, család, ajándékok, hó, hideg és persze evés, ivás. A karácsony Jézus Krisztus születésének ünnepe, nem áll egymagában a téli ünnepek között, egész ünnepsor épül köré. Az ünnepkör kezdete november végére, december elejére esik, neve advent, mely az eljövetelt, az Úrra való várakozást jelenti. Négy ünnepi vasárnap, s egyéb ünnepnapok, szentek névnapjai tartoznak bele. Ilyenkor adventi koszorút szoktak készíteni, amelyet négy szál gyertya díszít. Ezeket egymás után a négy adventi vasárnapon gyújtják meg. Luca széke, Luca pogácsa, különböző népszokások is kapcsolódnak ehhez az ünnepi szakaszhoz.


A Karácsony története, karácsonyi ételek, szokások a Földön
A XVIII. században karácsony ünnepének még nem volt akkora jelentősége, mint húsvétnak. A karácsony a millenniumi időkben kezdet szokássá válni. Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.Máig tisztázatlan, miért került a karácsony december 25-ére, de valószínű, hogy a régi keresztények így akarták háttérbe szorítani a "legyőzhetetlen nap születésé"-nek pogány római ünnepét. Ez az alkalom a téli napforduló utánra esett, amikor a nappalok ismét hosszabbak lettek.


Ünnepi ételek
Az ünnep egyik fénypontja a karácsonyi lakoma. Az esti vacsoránál mindennek meg volt a maga előírása és jelentése. Például jelentősége volt a szépen hímzett karácsonyi abrosznak is, amelyet kizárólag erre az alkalomra használtak. Karácsonykor piros csíkos terítőt tettek az asztalra, mert karácsonyi abrosznak varázsereje volt: bőséget, egészséget hozott, ezért később süt?- vagy vetőabrosznak használták Az ünnep fontos kelléke volt az asztalon a kenyér, s valahol a kalács. Jelentősége volt annak is, hogy az asztalra kerülő kenyér egész legyen, hogy a teljes esztendőre bőven legyen.

Karácsonykor a főétel a pulyka és a diós-mákos bejgli. Szinte valamennyi karácsonyi ételnek volt mágikus jelentése. A bab, a borsó, a mák bőséget biztosított; a fokhagyma védte az egészséget; a diót használták a rontás elhárítására, sőt jövendöltek is belőle (egészséges dió egészséget, a rossz betegséget jelentett), a méz az életet édessé tette; az alma az egység, egészség, szépség, szerelem szimbóluma volt. Az almának karácsonykor sokféle mágikus szerepet tulajdonítottak. A palócoknál például egy almát annyi felé vágtak, ahányan voltak a családban, s mindenki kapott belőle, hogy összetartson a család vagy ha valaki eltévedne hazataláljon. A karácsonyi dióevés széles hazában elterjedt szokás volt.

A karácsonyi asztal elmaradhatatlan étele a hal. Ez városi hagyomány, és bécsi eredetű, hiszen rántva kell fogyasztani, és ez az elkészítési mód onnan terjedt el. Persze ennek az ételnek is van mágikus jelentése, magyar hagyomány szerint a halpénz, halpikkely sok pénzt jelent. Az ünnep idején nem hiányozhatnak az asztalról a sütemények sem. Szinte elmaradhatatlan a bejgli, emellett nagyon elterjedt a mézeskalács is. A mézeskalácsot már hetekkel az ünnepek előtt megsütik. A különböző figurákkal a karácsonyfát is szokták díszíteni.


Az igazi ünnep
A téli ünnepi szokások a századok során sokat változtak, de az ajándékozás szokása megmaradt. Karácsonyi fények gyúlnak a fenyőfákon, és az öröm az ajándékozásban is megnyilvánul. Sohasem az ajándék értéke a fontos, hanem a szándék, a figyelmesség, amellyel adják.

Vannak olyan tipikus karácsonyi ételek és sütemények, amelyek nem hiányozhatnak az ünnepi asztalról. Ezekből csemegéztünk most - összegyűjtöttük azt a tízet, ami valószínűleg minden háztartásban az asztalra kerül. Nézd meg, melyek ezek és készítsd el őket!


Így készül a tökéletes halászlé
Ha a fenyőfát már feldíszítetted, itt az ideje, hogy elkészítsd a karácsonyi fogások császárát, a tökéletes halászlét.


Hozzávalók:

• 1 kg ponty
• 20 dkg vöröshagyma
• 2 evőkanál fűszerpaprika
• 2 krumpli
• 1 zöldpaprika
• 1 paradicsom
• szárított erős paprika
• só

A hal fejéből, farkából, a meghámozott, karikára vágott vöröshagymából és a burgonyából készíts alaplevet. Ha minden megfőtt, passzírozd át az egészet. A paprikát vágd karikára, majd a paradicsommal együtt tedd az átpasszírozott lébe, és szórd bele a fűszerpaprikát is. A hal többi részét, miután megtisztítottad, vágd kisebb darabokra, sózd be alaposan, majd, amikor a leves forrni kezd, add hozzá. Kis lángon nagyjából 20 percig főzd. Ízlésed szerint erős paprikával is fűszerezheted.


Pulykasült almával és fahéjjal

Hozzávalók:
• 1 kg alma
• 2 kg pulykahús, lehetőleg comb
• 15 dkg vaj
• 5 dkg cukor
• 2 citrom
• 1 csapott kávéskanál őrölt fahéj
• almaborecet
• szemes bors
• kis darab gyömbér

Elkészítés:
Keverd össze a sót az összetört szemes borssal, terítsd szét a keveréket egy vágódeszkán, és forgasd meg benne a húst egy kicsit megnyomkodva, hogy a fűszerek ráragadjanak. Süsd a húst aranyszínűre meleg vajban. Fedd le, és párold 15 percig alacsony lángon.

Zserbó

Hozzávalók:
• 35 dkg liszt
• 20 dkg vaj
• 15 dkg darált dió
• 15 dkg + 2 evőkanál porcukor
• 1 tojás
• 1 dkg élesztő
• 1 dl tej
• 1 evőkanál olaj
• 1 tortabevonó
• csipetnyi sütőpor
• baracklekvár
Elkészítés ideje:
Két óra.
Elkészítés menete:
A lisztbe keverd bele a sütőport, és morzsold bele a vajat. A tejet langyosítsd meg, tegyél bele egy csipetnyi cukrot, majd futtasd fel benne az élesztőt. A tojást és a két evőkanálnyi porcukrot keverd a liszthez, majd adagold a tésztához a felfuttatott élesztőt és az olajat is.
A tésztát oszd három egyenlő részre, és lisztezett deszkán mindegyiket nyújtsd ki a tepsi méretére. Fektesd a tepsibe az első lapot, kend meg baracklekvárral, majd szórd rá a porcukorral elkevert darált dió felét. Fektesd rá a második tésztalapot, villával néhány helyen szúrd meg, majd kend meg a maradék lekvárral és dióval. Végül fedd be az utolsó tésztalappal, és egy órát hagyd kelni.
A sütőt melegítsd elő 180 fokra, és nagyjából 30-40 perc alatt süsd készre a süteményt. A tortabevonót olvaszd fel gőz felett, és kend meg vele a zserbó tetejét.