EGAL-TEAM Kft. | 2017.11.23
Facebook E-mail
/

AZ ÜNNEPLÉS HAGYOMÁNYA
A szilveszter Szent Szilveszter pápa ünnepe; ő a IV. században élt, az ünnep róla kapta a nevét, ugyanis Szent Szilveszter pápa az év utolsó napján hunyt el. A szilveszteri mulatozás, féktelen evés-ivás a római korban tartott szaturnáliákra vezethető vissza. A gondtalan fogyasztás aztán lassan az egész világon elterjedt szilveszteri hagyománnyá vált. A római korban a rabszolgák és uraik is egy asztalhoz ültek ilyenkor, s szó sem eshetett politikáról az asztalnál. A honfoglaló magyarok tavasszal vagy ősszel ünnepelték az újévet, s ennek az ünnepnek a jelentősége számukra sokkal inkább az évszakváltás volt. Hiszen a nomád népeknél ekkor hajtották a legelőre ki- illetve a legelőről be az állatokat. Ezek az ünnepek a pásztorünnepek formájában máig fennmaradtak. Sokára európaizálódótt ez a nap, mozgó ünnep volt még sokáig; volt, amikor vízkereszt környékén tartották. Később, a XVI. századig karácsonykor ünnepelték az újévet, amíg 1691-ben XII. Ince pápa ki nem hirdette, hogy az újév január 1-jén kezdődik. A keresztény világban azóta ünneplik e napon az újévet.


NÉPSZOKÁSOK SZILVESZTERKOR
Az ünnephez számtalan népi jóslat, időjárási megfigyelés, állattartási szokások, tilalmak kapcsolódnak. Protestáns vidékeken sokszor óévtemetést is rendeztek. Szokás volt még vidéken a nyájfordítás is, amely azt jelentette, hogy a juhokat, állatokat felkeltették, hogy forduljanak a másik oldalukra. Ha ez sikerült, akkor úgy tartották, hogy termékenyek lesznek a következő évben. Erdélyi hagyomány volt az óév kiharangozása és az újév énekléssel való köszöntése. Régen az év utolsó napjának álmaiból jósoltak az újévre vonatkozólag, ezért nem ártott a mulatozás mellett az alvásra is hagyni időt.


ÚJÉVKOR
Régen falun a gyerekek és felnőttek is járták a házakat és mindenhol köszöntőket mondtak újévkor. A hagyomány szerint minden ember hitt a kimondott szó erejében, ezért ilyenkor olyan köszöntőket mondtak, amelyek csupa jókívánságok voltak az újévre. Még ma is élő hagyomány, hogy az újév első napjának cselekedetei ismétlődnek aztán később az egész évben. Sok helyen ma is kényesen ügyelnek arra, hogy csak olyasmit végezzenek újévkor, amit egész évben is végezni kívánnak. Általánosan ismert és elfogadott hiedelem, hogy újév napján tilos kivinni a szemetet, mert kivisszük vele a szerencsét is a házból. Asszonyoknak ilyenkor tilos volt a munka, s az állatokat sem dolgoztatták újévkor. Ismert népi szokás volt a fokhagyma kalendárium. Minden hónap egy fokhagyma volt, amelyre sót tettek. Ha a fokhagyma reggelre átnedvesedett, akkor arra a hónapra sok csapadékot vártak. Az újévi első látogató is fontos volt; ha férfi volt a vendég, az szerencsét hozott, ha nő, az szerencsétlenséget. Legalábbis a babona így tartja. A friss vízben való mosdásnak is nagy jelentősége volt. Egészséget hozott a mosakodás, és szerencsét is. Aki reggel elsőként húzott vizet a kútból, az úgy mondták, hogy elvitte az aranyvizet, azaz egész évben az ő oldalán fog állni a szerencse.


ÜNNEPLÉS MA
Szilveszter estéjén az emberek búcsút vesznek az óévtől, annak minden bújával, bánatával együtt. Új reményekkel, tervekkel vág bele mindenki az újévbe. Éppen ennek köszönhető, hogy hangoskodással, kiabálással, hangos pirotechnikai eszközökkel, tűzijátékkal szokás ezt a búcsúzást megtenni. A minél nagyobb hangzavar hivatott ugyanis a rosszat, a bánatot, azaz az óévet teljesen hátrahagyni, elfelejteni, s utat nyitni a szebb, boldogabb újévnek. Régen őseink az ártó szellemeket is ezzel akarták távol tartani a háztól. A szilveszteri bulizás célja az is, hogy jókedvvel, boldogsággal lépjen át mindenki az újévbe.


A FOGADKOZÁS EREDETE
A fogadkozás is arra vezethető vissza, hogy mindenki új lappal lépjen az újévbe, s minden hibáját hátrahagyja. Ilyenkor szabadon le lehet tenni a terheket, s nyíltan megfogadható, hogy mi az, amit a következő évben jobban kell csinálni, ami az óévben nem működött jól.


ÉTKEZÉS, ÉTELEK ÚJÉV NAPJÁN
Még ma is ismert és betartott szabály, hogy újév napján tilos baromfit enni, mert az elkaparja a szerencsét. Viszont malacot enni kifejezetten ajánlatos, mert az a házhoz túrja a szerencsét. A lencsét, babot is azért esszük még ma is ezen a napon, mert a gazdagságot jelképezik és hozzák a házhoz. Egyes vidékeken rétest is sütnek, amit olyan hosszúra nyújtanak, amilyen hosszú életet szeretnének.


A legfinomabb lencseleves receptje
A hiedelem úgy tartja, hogy ha január 1-én lencsét fogyasztasz, akkor nem fogsz semmiben hiányt szenvedni az új évben. Az apró szemű hüvelyest nemcsak főzelék, hanem leves formájában is elkészítheted, ráadásul ez is ugyanolyan egyszerű.

Hozzávalók:
• 20 dkg lencse
• 10 dkg füstölt hús
• 2 sárgarépa
• 2 fehérrépa
• 2 babérlevél
• 1 evőkanál liszt
• 1 vöröshagyma
• olaj
• pirospaprika
• só
Elkészítés ideje:
1 óra.
Elkészítés menete:
A lencsét a főzés előtti napon áztasd be. Másnap szűrd át alaposan, tedd fel főni annyi vízben, amennyi jócskán ellepi, és add hozzá a babérlevelet. A füstölt húst darabold fel, és szintén add a leveshez.

Lencselevest nem csupán a hagyományos, magyaros módra lehet készíteni. Próbáld ki ezt a húsmentes, zöldségekkel gazdagított változatot, garantáljuk, nem fogod megbánni. Amellett, hogy különleges fogás lehet az ünnepi asztalon, a lencseleves zsírtartalma alacsony, mégis laktató és nagyon finom.


Húsmentes lencseleves

Hozzávalók:

• 25 dkg lencse
• 1 nagy fej vöröshagyma
• 2-3 gerezd fokhagyma
• 3 nagy szál sárgarépa
• 2 szál petrezselyemgyökér
• 2 szál angol zeller
• fél csokor petrezselyemzöld
• 1 darabolt paradicsom konzervben vagy 2 friss paradicsom
• 1 liter víz
• 3 babérlevél
• ízlés szerint só, bors
• 10 dkg spenót frissen vagy fagyasztva (elhagyható)
• 1 evőkanál olívaolaj
Elkészítés:
A vöröshagymát kockázd apróra, majd a felhevített olajon pirítsd néhány percig. Add hozzá a megtisztított, karikákra vágott sárgarépát, petrezselyemgyökeret, zellerszárat, a darabolt paradicsomot lével együtt, a fokhagymákat egészben. 1-2 percig pirítsd a zöldségeket is, majd öntsd fel a lencselevest a vízzel. Sózd, borsozd, dobd bele a babérlevelet. Amikor felforrt, hozzáadhatod a kiválogatott, vízzel leöblített lencsét és a petrezselyemzöldet. Lassú tűzön kb. 25-30 percen át, fedő alatt főzd a puhára a zöldségeket. Ha spenóttal is gazdagítod a lencselevest, akkor a főzés befejezése előtt kb. 5 perccel dobd a levesbe a spenótot. Az újraforrástól számított 5 percig főzd. Tálald forrón a levest.


Korhelyleves eredeti recept alapján

Hozzávalók:
o 30 dkg sertéstarja (füstölt)
o 20 dkg füstölt szalonna (csemege)
o 25 dkg csípős kolbász
o 2 nagy fej vöröshagyma
o 2 gerezd fokhagyma
o 40 dkg savanyú káposzta
o 2 evőkanál finomliszt
o 2 dl tejföl
o só ízlés szerint
o bors ízlés szerint
o 2 teáskanál őrölt fűszerkömény
o 2 tk fűszerpaprika
o 3 db babérlevél
o 1 csokor kapor
o 4 ek paprikakrém
Elkészítés:
4-4,5 liter enyhén sós vízben odarakjuk főni a tarját a babérral, s amíg puhul a hús, összevágjuk a hagymát, fokhagymát, kolbászt és a szalonnát.
A káposztát szintén összevágjuk, de előtte átmossuk kevés hideg vízzel, ha esetleg túl intenzív lenne az íze.
Ha a hús majdnem puha (kb. 40 perc), elkészítjük a rántást: a szalonna kiolvadt zsírján vöröshagymát pirítunk a fokhagymával, majd a liszttel simára keverjük ki.
Megszórjuk a fűszerpaprikával, elkeverjük a paprikakrémmel és a köménnyel. Az így elkészült sűrű rántást hozzácsorgatjuk a leveshez, amelybe beledobjuk a káposztát és a kolbászkarikákat.
Együtt forraljuk a levest nagyjából 20 percig, majd kevés forró levet a tejfölhöz öntve, majd ezt visszajuttatva az ételbe, meglazítjuk vele azt. Belekeverjük a zsenge kaprot, és tálalhatunk is.