EGAL-TEAM Kft. | 2017.12.13
Facebook E-mail
/

kave.jpg

Az álmos, szürke hétköznapok megmentője a kávé. Reggelenként felriadva az ébresztő csörgésére, már a konyhába sietünk, és főzzük a feketét. Egy kiadós ebéd után és az éjszakai munkához is jól jön az élénkítő, melynek mérsékelt fogyasztása számos jótékony hatást gyakorol a szervezetünkre.

A kávécserje meghódítja a világot

A világpiac egyik igen fontos terméke a kávé, melynek mennyisége és minősége erősen függ a gazdasági partnerek – a termesztők, a gyártók és a fogyasztók – közötti együttműködéstől. A kávécserje eredetileg az etiópiai Kaffa tartomány fennsíkjáról származik, ahol terméséből még ma is kását főznek. A forró italként fogyasztott kávé pályafutása a 11. században kezdődött. A 16. században Kairó, Konstantinápoly és Mekka utcáin megnyíltak az első kávéházak. Ezek kulturális találkozóhelyek voltak, ahol a vendégek beszélgettek, énekeltek és zenéltek. A kávézás már abban az időben is társadalmi szokásnak számított. A gyarmatosítás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kávétermesztés az Egyenlítő vidékén mindenhol elterjedjen. Később e fejlődésnek köszönhetően az új, egzotikus ital Európában is színre lépett, és a 17. században itt is megnyitották kapuikat az első kávéházak. A világ éves kávétermése napjainkban mintegy 7 millió tonna. Ennek háromnegyed részét az arabica kávé (Coffea arabica), míg egynegyedét a robusta kávé (Coffea canephora) különféle változatai teszik ki.

Kávé: a vörös gyümölcs nedűje

A kávé előállításának művészete az aromaanyagok megőrzését szolgáló különböző fázisok ellenőrzésén alapszik. A kezdetekben alkalmazott elkészítési eljárás (pörkölés – őrlés – forrázás) a kávé ízének és aromájának javítása érdekében számos köztes lépéssel egészült ki.

A vörös terméstől a barna kávébabig

A kávétermesztő területek trópusi éghajlatán a kávécserje adott időszakokban virágzik és érleli termését. Ezek az időszakok a kávé övezeten belül területenként változnak, így az egész év folyamán vannak olyan területek, ahol lehet kávét szüretelni. Nagyjából 5 kg kávétermést kell – kézzel – leszedni 1 kg zöld kávébab előállításához. Az érett termések előkezelése folyhat szárazon (száraz eljárással) vagy vízben (nedves eljárással). Az utóbbi esetben a termések egy tisztító készülékbe kerülnek, ami eltávolítja róluk a héjat és a termésfal húsos részét. A másik feldolgozási mód, a száraz eljárás során a kávéterméseket két-három héten át napon szárítják. Ezután a termések a héjból, a gyümölcshúsból és a hártyából álló burkát mechanikusan eltávolítják, majd a zöld kávébabokat zsákokba csomagolják és elszállítják a végső feldolgozás helyére. A száraz feldolgozási eljárás eredményeképpen erősebb ízű kávét kapunk, mint a nedves eljárással. A késztermék aromáját és ízét meghatározó első lépésben a szakértők különböző zöld kávékat kevernek össze. A következő döntő lépés a pörkölés. A kávébabokat 5-15 percre 190–250°C hőmérsékletre hevítik. A pörkölés során a babok kiszáradnak, térfogatuk megnő s ezzel egy időben megbarnulnak. Színük sötétbarnává válik, és kialakul a kávéra jellemző pörkölt aroma és íz. Az kávészemeket ezután egészben vagy őrölve árusítják, ekkor már a lehető legrövidebb időn belül fel kell azokat használni.

kave2.jpg

Az aroma rejtélye

A feldolgozási eljárás során kulcsfontosságú a megfelelő aroma elérése. Napjainkra több mint ezer erősen illékony összetevőt mutattak ki a kávéból. Ezek a pörkölés során zajló meghatározott kémiai reakciók eredményeképpen keletkeznek. Érdekes, hogy a legnagyobb mennyiségben jelenlévő komponenseknek külön-külön egyáltalán nincsen a frissen pörkölt kávéra emlékeztető illatuk. Csak együtt keltik a kávé aromájának érzetét. Mivel a kávé minőségét elsősorban aromája alapján határozzák meg, a ma ismert kávé semmiben sem hasonlít arra az erős, keserű és savas italra, amely a kezdetekkor meghódította a világot.

Az arabica és a robusta kávék aromája

Az arabica és a robusta típusú kávékat egyértelműen meg lehet különböztetni egymástól aromájuk alapján. Az arabica a két kávé közül az enyhébb, aromásabb és savasabb. Ízét kellemesen savasnak érezzük. Trópusi területek fennsíkjain terem a legjobban. A robusta kávé erősebb ízű, kesernyésebb és a párás völgyek erdeiben nő jobban. Természetesen a pörkölés is alapvető szerepet játszik a megfelelő aroma kialakításában.

A vízben oldódó (instant) kávé

A világszerte előállított zöldkávé mintegy 17%-ából instant kávét állítanak elő. A kávébabokat először pörkölik, vízzel kivonatot készítenek belőlük, majd a kávékivonatot beszárítják. A kávékivonat előállításához a pörkölt kávét először nagyon egyenletesre kell őrölni. A megőrölt kávét ezután az italban található aromaanyagok és más oldékony összetevők kioldása érdekében vízben 100 °C fölötti hőmérsékleten forralják. Az aromaanyagokat az eljárás különböző fázisaiban megkötik, majd egy későbbi fázisban ismét hozzáadják a termékhez (még a szárítás előtt). A kivonatot lepárlókban sűrítik. A beszárítás végezetül vagy befúvásos vagy pedig fagyasztásos módszerrel történik. 

Egészségügyi és egyéb jótékony hatások

Egyéb élelmiszerekhez hasonlóan a kávé is tartalmaz tápanyagokat, például niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt. Azonban kedvező élettani hatásait alapvetően nem ezeknek, hanem koffeintartalmának és a benne levő nagy mennyiségű antioxidánsnak (például fenoloid vegyületeknek, a polifenoloknak) köszönheti.

Van-e felső határa a javasolt napi kávéfogyasztásnak?

Ritkán tesznek javaslatokat tanulmányok alapján az ajánlott elfogyasztandó kávémennyiségre. A kávé legismertebb összetevője, a koffein felszívódásának sebessége egyénenként erősen eltérő lehet. A koffein átlagos felezési ideje (az az idő, amennyi alatt a szervezet az egységnyi idő alatt elfogyasztott koffeinmennyiség felétől megszabadul) nagyjából 3 óra. Ezt az időtartamot számos tényező befolyásolja. A nekünk megfelelő kávémennyiség meghatározásához tehát figyeljük szervezetünk reakcióit. A Magyarországon elfogadott általános irányelv napi 2-3 csésze; ekkora mennyiség jótékony hatású lehet az egészségi állapotra. 

A jó kávé elkészítésének változatos módszerei

A török kávé elkészítése alapvetően különbözik a többi módszertől: ebben az esetben a kávét hagyományosan háromszor forralják fel. A török kávé főzésének nélkülözhetetlen kelléke az ibrik, egy hosszú fa fogantyúval rendelkező kis rézkanna, valamint egy porfinomságúra őrölt (általában arabica) kávé. A megfelelő íz hatás elérése érdekében számos területen kardamont is adnak hozzá.

Presszókávéból számos különböző kávéféleség készíthető, például cappuccino (egyharmad rész presszókávé, egyharmad rész gőzölt tej és egyharmad rész tejhab), a latte macchiato (egyharmad rész presszókávé és kétharmad rész tejhab), valamint a ristretto vagy corto (nagyon erős presszókávé, kevés vízből főzve).

Az instant kávéból frappé is készíthető. Ez a hideg kávéital eredetileg Görögországból származik. Szívószállal szolgálják fel, és fogyasztható cukorral, tejjel vagy ezek nélkül.

A kávét kétféle módszerrel lehet ízesíteni: 

a) Közvetlenül a pörkölt kávébabot ízesítik, hordozó olajhoz kevert íz anyagokkal történő bepermetezés révén. 

b) Szirupot kevernek a még forró, lefőtt kávéhoz.

A MelóCaféban 4 féle kávékülönlegesség közül választhatsz,White Mochaccino, Dark Mochaccino, After Eight Latte, és a Créme Caramell Mochaccino gyere és kóstold meg őket és találd meg a számodra legfinomabbat.