EGAL-TEAM Kft. | 2017.10.19
Facebook E-mail
/

Bár egész évben sokak kedvence, a fánk, igazán farsangkor lesz főszereplő. A vidám télűzés közepette tucatszám fogy a szalagos, a csöröge, a rózsa, a töltött, a bécsi.

A szájhagyomány szerint a bécsi fánkot egy pék felbosszantott feleségének köszönhetjük. A mester pékségében olyan finom kenyérféléket és péksüteményeket kínáltak, hogy a hasukat szerető bécsiek képesek voltak a város bármely végéből is elzarándokolni értük. Miután a pékmester az égi sütődébe távozott, a felesége vitte tovább az üzletet. Az özvegy egymaga nehezen bírta az iramot. A türelmetlen vevők viszont nem kímélték, és különböző, nem túlhízelgő megjegyzésekkel illették. Sikerült is egyszer az asszonyságot úgy felbőszíteni, hogy az cifra káromkodások közepette kikapott egy darabot a kelt tésztából, és a szemtelenkedő vásárló képébe irányozta. Szerencsére elvétette a célpontot.
A tészta egy forró olajjal teli lábasban landolt – így készült el az első fánk, amely már a helyszínen nagy sikert aratott. A puha, ízletes finomságot a város lakói keresztelték el Krapfen-nak. (Bécs környékén létezik egy Krapfenwaldel nevű település is). Hogy mindez mikor esett meg,arról nem szól a fáma. De meglehetősen régen lehetett, hiszen 1486-ban Bécs városának vezetése már szabályzatban rendelkezett a fánksütő asszonyok tevékenységéről.
A fánk a franciáknál beignet néven ismert. Ők is egy asszonynak köszönhetik e finomságot. Nevezetesen Maria Antoinette-nek. A királyné egy álarcosbálban kóstolta először. Annyira ízlett neki, hogy azon nyomban felvásárolta a bál összes fánkját a recepttel együtt és már rohant is az udvari cukrászához. S a fánk máris divatba lett hozva. Mátyás király hitvese, Beatrix is nagy kedvelője volt, ő az itáliai karneválokon ismerkedett meg a fánkkal. Persze, hogy aztán nem hiányozhatott a magyar királyi asztalról sem. Rómában Szent József napján készítették, mint ünnepi étket, és a taljánok fritella néven kérik manapság is tucatszám a fánkot. Egyébként a legtekintélyesebb fánk-múltja a rómaiaknak van. Ókori eleik a természet közelgő újraéledését ünnepelve kerek, mandulás, édes fánkszerűséget majszoltak. S mert a Római Birodalom magába foglalta Vindobomát és Aquincumot is, vannak rá esélyek, hogy idáig vezessük vissza a bécsi és Pest-Buda környéki fánkok családfáját.
A fánk készítéséhez, fogyasztásához több hagyomány, hiedelem is kapcsolódik. Régebben a háztűznézés időszaka a farsangi idejére esett, és a legényeket fánkkal kínálták. Ha egy lány megfelezte a fánkot a fiúval, az már szerelmi vallomásként is felfogható volt. Sőt, a szalagos fánk közös elfogyasztása – mivel a szalag a jegygyűrűt jelképezi – a közeli eljegyzést is jelenthette. Szokás volt a fánkba is pénzérmét rejteni, amelynek megtalálója busás gazdagságot remélhetett.


Tippek, fortélyok
- Ügyeljünk arra, hogy a helység, ahol a fánk készül, egyenletesen meleg legyen és hozzávalók is szobahőmérsékletűek legyenek
- Az olvasztott vajat, amit a tésztához adunk nem szabad felforralni és melegen a tésztához keverni
- A lisztet mindig szitáljuk át
- könnyebb lesz a tészta, ha a tojássárgáját egyesével adjuk a liszthez ,és fokozza a hatást, ha a habbá vert tojásfehérjét is óvatosan a tésztába forgatjuk.
- a megkelt fánktésztát ne úgy nyújtsuk, mint a gyúrt tésztát – éppen csak simítsuk rajta végig a nyújtófát
- az olaj legyen mindig bőséges és forró – egy kisebb tésztadarabbal érdemes próbát végezni
- a fánk olajba helyezésénél ügyeljünk arra, a megkelt tészta felső része kerüljön először alulra, így a sütés ideje alatt a másik fele is meg tud kelni
- a szalagos fánk titka, hogy az egyik felét először fedő alatt süssük, majd ha megfordítottuk, fedő nélkül folytassuk a sütést
- a fánkok sütés közben megnőnek, így ne rakjuk teljesen tele a serpenyőt, számoljunk a fánkok növekedésével
- ha kívül megpirul és belül nyers a fánk, akkor túl forró az olaj – ilyenkor megnőni sem fog, és szalagos sem lesz
- ha a fánk nagyon gyorsan megnő, akkor belseje üreges lesz és összeesik – ilyenkor hamarabb vegyük le a fedőt. Elkerülhető az üregesedés, ha a tésztát kétszer – háromszor kelesztjük.
- a kész fánkokat ne rakjuk egymásra, mert a gőztől befüllednek és megereszkednek
- csak tálalás előtt, langyosan szórjuk meg porcukorral, mert különben a cukor elolvad és a fánk elázik
- a fánkot nem szabad hűtőben tárolni, fóliával letakarva, hűvös helyre tegyük
- A másnapos fánk tetejét kenjük meg egy kevés vízzel, és pár percre tegyük a sütőben, ismét friss fánkot kapunk

Végezetül figyelmetekbe ajánlunk egy remek paleo fánk receptet.
Hozzávalók:

Egy közepes méretű tálban keverjük össze a mandulalisztet, a szódabikarbónát és a sót. Külön egy másik kis edényben elegyítsük a mézet, a citromlevet, a tojásokat, a vaníliát és a kókuszzsírt. Jó alaposan keverjük össze a nedves összetevőket! A mandulalisztes alapba forgassuk bele lassan a tojásos elegyünket és villával mixeljük csomómentesre.
A fánk sütőformánkat (vagy linzer formánkat) kenjük ki kókuszzsírral. Ebbe öntsük bele a tésztát, elegendő 3/4-ig megtölteni őket. 180 fokon légkeveréses sütőben 13-15 percig süssük. Ha nem légkeveréses a sütőnk akkor az első alkalommal maradjunk mellette és figyeljük meg mennyi időt vesz igénybe. Halvány őzike barna színű lesz a végeredmény. Vegyük ki tálcával együtt a sütőből és legalább 15 percig pihentessük. Amíg meleg sérülékenyebb a tészta. Fordítsuk meg a formát és óvatosan ütögessük ki a fánkokat.