EGAL-TEAM Kft. | 2017.10.18
Facebook E-mail
/

fuge.jpg

Legyen bár fekete, fehér vagy lila, sosem jó belőle a túlérett. Ilyenkor már fermentálódik, megváltozik az íze, folyós lesz az állaga. Ha nem elég érett, akkor kemény és kesernyés. Ideális állapotában lágy, kellemesen édes- savanykás, felszíne kissé töredezett, az alján apró gyöngy- szemként tejszerű folyadék jelenik meg. Platón azt állította, ez az atléták tökéletes tápláléka. Athénban, egy időben állami monopólium is volt a kereskedelme, tiltották az exportot, nehogy túl sok jusson az olimpiai ellenfeleknek.

A tudomány jelenlegi állása szerint a füge az emberiség legrégebben termesztett növénye: a Jordán-folyó völgyében 2006-ban olyan 11 ezer éves fügemaradványokra bukkantak, melyeket emberi beavatkozással szaporítottak. A füge már ott volt az emberrel a Paradicsomban: Ádám és Éva a bűnbe esés után fügefalevéllel fedte hirtelen támadt meztelenségét, s ahogy a babérlevél diadalmas alkotók homlokát övezte, úgy bizonyos évszázadokban műgyűjtők utólag igen sok fügefalevelet festtettek rá értékes aktképeikre. 
Maga a gyümölcs a történelem folyamán mindig fontos és jelképes erejű tápláléknak számított a mediterrán régiókban: egy Krisztus előtt 1900-ból származó egyiptomi sír falfestménye is ábrázol fügeszedőket.

A rómaiaknál a jó fajta friss füge drága luxuscikknek, a gyengébb minőség viszont – Plinius leírása szerint – rabszolgák eledelének számított. Buddha megvilágosodása szintén egy fügefa alatt történt. A szent füge a hinduk szerint az a fa, amellyel az istenek átadták az embereknek a tudást azáltal, hogy szent tüzet gyújtottak vele. 

A rendkívül édes ízű fügét használták édesítésre, de fűszeres húsételekhez garnírungnak is – amint hogy Itáliában ma is elterjedt szokás például levegőn szárított sonkával párosítani.

fuge2.jpg

Itthon sokfelé termelik: Szentendrén, Tihanyban, Badacsonyban, Pécsen, Esztergomban, de még Szabolcs megyében is. A mi fügebokraink kivétel nélkül adriai típusúak, ezek megtermékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. Ezek a gyümölcsök aszalásra nem alkalmasak. Aszalásra a szmirnai típusú bokrok gyümölcse alkalmas, ez a típus a déli országokban honos. A szmirnai típus virágja megporzásra szorul, egy kis rovar, a fügedarázs végzi, amely rovar nem vészelné át a telet nálunk.

A népi gyógyászat a fügét és áztatólevét bélfertőtlenítőnek is használja. Késő nyári mediterrán kirándulásokon érdemes friss fügével tisztító és erősítő kúrát csinálni. Sok olyan tápanyagot tartalmaz, ami kiváló fáradtság és memóriazavar ellen.

A frisset elég hamar el kell fogyasztani, hűtőszekrényben legfeljebb egy-két napig tartható el. Tároláskor fontos, hogy a gyümölcsök ne érintkezzenek egymással, s a hűtőszekrény ne legyen túl hideg (ideálisan 10-12 fok). Mellesleg ha nem eléggé érett vagy kicsit túléret, ezen valamelyest lehet segíteni azzal, ha 5-10 percre forrpont alatti szirupba áztatjuk.

Mivel nehezen eltartható, szüretkor azonnal nagy mennyiségben szárítják. Portugáliában nemzeti desszert a mandulás száraz füge, másutt szokás szárított gyümölccsel is tölteni. 

fuge3.jpg

A szárítottból is érdemes a jobb fajtát választani: félpuhát, ami még kissé duzzadt és fényes felszínű. Kerüljük a vastag, kemény kérgűt és azt, amelyen a lisztnek a legcsekélyebb nyomát fedezzük fel. 

Felhasználás előtt áztassuk be, akár egy napra is, például vörösborba vagy fekete teába. Gőz fölé is tehetjük, vagy harmadik megoldásként nedves ruhába göngyölve, nejlonzacskóba csomagolva hűtőszekrényben is puhíthatjuk. 
 

Vörösborban és portóiban posírozott füge

Összekeverünk 5 dl vörösbort és 2 dl vörös portóit, hozzáadunk egy szál rozmaringot, 5 dkg mézet, kevés öreg balzsamecetet (6-12 éveset), némi kétszer blansírozott citromhéjat és narancshéjat, 5 szem feketeborsot. A fügékről levágjuk a kemény szárat, a csúcsot kereszt alakban bevágjuk. 

A boros levet felforraljuk, beletesszük a fügét, majd a lángot kicsire tesszük, inkább csak a melegen tartott lében hagyjuk ázni, posírozódni a gyümölcsöt vagy öt percig. Ekkor kivesszük, a szirupot a harmadára sűrítjük.

A fügéket tányérokra elosztjuk, ráöntjük a forró boros szirupot, hagyjuk kihűlni. Adhatunk hozzá karamellamártást, vaníliafagylalttal. A borban posírozott füge jól illik libamájhoz, kacsához, halhoz vagy akár sertéshez, vadakhoz, jól párosítható friss kecskesajttal vagy kék sajttal is.

fuge4.jpg

Grappás fügedesszert

Keresztbe félbevágott fügére mézet csorgatunk, meglocsoljuk kevés grappával (vagy törkölypálinkával) és 30%-os tejföllel. Forró (220 fokos) sütőbe tesszük öt percre.

Fügés crostini 

Fél vekni ciabattát egy cm vastag szeletekre vágunk, megpirítjuk, s megöntözzük kevés gyümölcsös ízű olívaolajjal. 
Vékony szelet levegőn szárított sonkát teszünk rá és fél fügét (az érett fügét nem is kell vágni, hanem hosszában ketté lehet szakítani). A tetejére friss mentalevelet adunk, még egy csurranás olívaolajat és pár csepp balzsamecetet. Friss borsot őrölünk rá.
 
Olaszországban egyébként a fügét szokás antipastónak vagy salátának is adni, ahol a "saláta" a sült után kerül az asztalra. 

Egy lehetséges antipasto: szeletre vágott fügét finomra vágott friss kakukkfűvel és majoránnával (vagy mentával) hintünk meg, sózzuk-borsozzuk, kevés citromlevet és olívaolajat adunk rá, végül néhány csepp 12 éves modénai balzsamecetet.

Egy saláta: a fügét bivalymozzarellával tálaljuk. Ízesítés: bazsalikom, só, bors, citromlé és olívaolaj.