EGAL-TEAM Kft. | 2017.09.25
Facebook E-mail
/

A termőfölddel szoros kapcsolatban élő ember számára mindig meghatározó volt a természet iránymutatása. Ilyen tudás kötődik a Vince-naphoz is, amely ma újra élő hagyomány, nem csak a borászok, hanem a borkedvelők számára is! Tudjon meg többet a Vince-napról!

A szőlőt és bort szentek vigyázzák
A szőlészek, borászok mindig is a természettel együtt élték dolgos mindennapjaikat, nem véletlen, hogy szokásaikban is az időjárást és a termést befolyásoló szentek voltak a legfontosabbak.
E védőszentek (Szent Vince, Szent György, Szent Márton) ünnepei az adott közösség összetartásában mindig is nagy szerepet játszottak, s ez ma is igaz.

Újjáéledő hagyomány
A szőlő védőszentek közül január 22-én Szent Vince nyitja a sort. Az év első boros ünnepét sok baranyai borász máig életben tartotta, de inkább csak zárt, baráti eseményként, s főleg a borok kóstolására szorítkozva.
A hagyománytisztelő boros gazdák Szent Vincét a bor védőszentjének, neve napját pedig hagyományos termésjósló ünnepnapnak tartják. Január végén a "szőlővessző pálfordulóján” már készülődik a tavasz, legalábbis kezd visszavonulni a tél.
A Szent Vincéhez kötődő hagyomány egyébként a Villányi borvidékhez közeli a Drávaszögből terjedt el. A szőlősgazdák a Vince-nap időjárásából és a metszett "Vince vesszők" állapotából jósolták a szüret gazdagságát. A vesszőket üvegbe, melegbe tették, s várták, hogy kihajtson. Ha sok rügy hajt ki, akkor bőségesen lesz bor, ha nem, akkor szomjúhozás várható...

Sok helyen papot is hívtak, s a tőkékre Isten áldását kérték. A szőlő négy sarkát borral vagy szenteltvízzel öntözték meg. A biztonság kedvéért még babonás fortélyokat is bevetettek, például a bekapáláskor bort rejtettek a föld alá, vagy a szőlősorok végére hurkát, disznósajtot, „gömböcöt” kötöztek, ezzel ösztönözve a szőlőfürtöket a növekedésre.
A legáltalánosabb azonban a pincejárás hagyománya, a borászok egyik pincéből a másikba járva kóstolták egymás borait és áldomást mondtak/énekelnek a jó termésért.
Ha Vince napján olvadt a hó, illetve szép napos idő volt, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. Számos rigmus maradt ránk: Hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince!

Ki volt Vince?
Szent Vince a vincellérek védőszentje. Vértanú volt, akit Hispániában kegyetlenül kínoztak halálra a keresztény üldözések idején. Vincét még a halálban sem lehetett legyőzni, a természet erői is védelmezték meggyalázásra kidobott testét.
Neve jelentése: győzedelmes. Úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Arról, hogy volt e szorosabb kapcsolat Vince és a bor között, nem maradt fent írásos emlék, kutatók viszont állítják, hogy nevének hangzása – Vincent – vinum = bor - miatt kapcsolódhatott össze a borral (Vin-cent- százszoros bor).

Mondókák
Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince.


Vince, ki a borok szentje: a telet tanítja rendre. Mint a jó borok a hideget, Vince úgy győzi le a telet.
Ha szent Vintze napja fénylik, meg-telik a pintze, és sok jó bort várhatni.


Receptajánló
Mézes-mázos grill oldalas


Hozzávalók:
Az oldalashoz
• 2 kg sertésoldalas
• 3 közepes db sárgarépa
• 2 közepes db fehérrépa
• 1 db vöröshagyma
• 10 szem fekete bors
• só ízlés szerint
• 6 gerezd fokhagyma
A páchoz
• 8 ek méz
• 100 g csípős paprikakrém
• 50 ml szójaszósz
• 12 gerezd fokhagyma
• 1 dl napraforgó olaj


Elkészítés:
1. A feldarabolt oldalast zöldséges, hagymás, fokhagymás sós-borsos alaplében kis lángon, mint a húslevest szokás, előfőzzük (kb. 2 óra alatt, egész puhára főzzük- szúrjunk bele egy villát, hogy ellenőrizzük.) A főzőléből kiszedve hagyjuk kihűlni, ill. leszáradni.
2. A pác készítése: a mézet az erős paprika krémmel összekeverjük, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a szójaszószt, az olajat és jól összedolgozzuk. Az előkészített oldalasokat jól bekenjük (én belemártogattam) és egy éjszakára hűtőbe tesszük.
3. Parázson gyakori forgatás mellett készre sütjük. Nem kell neki sok idő, mert a hús már puha, illetve vigyázzunk, mert a méz miatt könnyebben megég.

Mangalica szalonnás lepény

Hozzávalók:
• 30 dkg finomliszt
• 30 dkg rétesliszt
• 3 tojás sárgája
• 6 dkg zsír
• só
• 2 dkg élesztő
• 4 dl tej
• 20 dkg füstölt szalonna
• 1 evőkanál tejföl
• köménymag

Elkészítés: 

A lisztből, 2 tojás sárgájából, a zsiradékból az élesztővel, a sóval, a tejjel kelt tésztát készítünk, és kétszeresére kelesztjük (kb. 1 óra).
A tésztát gáztepsi nagyságúra nyújtjuk, zsírozott, lisztezett tepsibe tesszük, és fél óráig letakarva kelesztjük.
A tésztát éles késsel 5x5 cm-es kockákra meghúzzuk. Minden négyzet közepére teszünk a pici kockákra vágott szalonnából.
A tejföllel elkeverünk 1 tojás sárgáját, ezzel kenjük meg a tészta üres részét, majd megszórjuk köménymaggal.
Középforró sütőben rózsaszínűre sütjük (kb. 30 perc). A vágások mentén forró vízbe mártott késsel szeleteljük fel.

Élesztős gombóc ( Héfeknédli)


Hozzávalók:
• 50 dkg liszt,
• 3 dkg élesztő,
• 1 tojás,
• 3 dl langyos tej,
• 3 dkg zsír
• 6-8 dkg cukor,
• 1 kávéskanál só,
• 5 dkg gríz.

Elkészítés:

A langyos tejbe morzsoljuk az élesztőt és egy teáskanál cukrot. A lisztet egy tálba szitáljuk, hozzá adjuk a sót, az élesztős keveréket, a tojást, 2 dkg olvasztott zsírt, a cukrot és egy közepesen kemény tésztává dagasztjuk. 30 percet pihentetjük, lisztezett felületen ujjnyi vastag téglalappá kinyújtjuk, és 8 téglalap alakú darabra vágjuk. A tésztadarabokat megkenjük olvasztott zsírral, megszórjuk grízzel, egyenként felsodorjuk és kötözött gombócokat formálunk belőlük. Zsírozott tepsibe tesszük a gombócokat, langyos zsírral megkenjük, 30 percig pihentetjük és 180 fokra előmelegített sütőben pirosra sütjük. Fogyaszthatjuk magában, befőttel, gyümölcsmártással...

.