EGAL-TEAM Kft. | 2017.12.13
Facebook E-mail
/

Az egres szó valószínűleg a latin agrestis szóból származik, melynek jelentése mezei, vad.
Eurázsiából származik, de Európában is elterjedt. Sziklás vidékeken, bozótosokban, hegyekben őshonos. Régóta ismerik és gyűjtögetik, de a 16. századig nem foglalkoztak a nemesítésével. Innentől felgyorsultak az események, az 1800-as évekre az angolok már négyszáz nemesített faját ismerték. Ők gooseberrynek (ejtsd: gúzberi) hívják.
Szedd magad!
A szőlőhöz hasonló, de nagyobb szemű és oválisabb, zöldes és pirosas csíkos, belül magos bogyócskák díszítik az egresbokrokat. A hazai pöszméték közül a legismertebbek a szentendrei fehér, a zöld óriás, a pallagi óriás és a gyöngyösi piros.
A pöszméte szürethez feltétlenül húzzunk kesztyűt, mert a tüskés ágak sok fájó sérülést okozhatnak. Ha teljesen éretten ennénk, egyszerűen rázzuk le a bokorról. Ha piacon vesszük, keressük a folt- és repedésmentes szemeket. Az érett bogyók puhák, lédúsak, a keményebb, zöldebb szemek általában éretlenebbek. Frissen viszont csak éretten együk, ilyenkor már nagyon érzékeny, nehezen szállítható, és hűtőben maximum 5 napot bír.
Az éretlen is jó
Az éretlen pöszmétét a magas pektintartalom miatt elsősorban az élelmiszeripar használja. Ha nem sűrítünk vele lekvárokat, le is fagyaszthatjuk, így télen is kerülhet az asztalunkra gyümölcsleves vagy szósz húsok mellé. Féléretten befőttnek is nagyon jó.
Egres és a vitaminok
Csekély energiatartalom (44 kcal/184 kJ), de sok vitamin jellemzi. Főleg A-, B- és D-vitaminban gazdag, de C- és E-vitamintartalma is jelentős. Kálium, kálcium, foszfor és vas is található benne. Pektintartalma miatt segíti a bélműködést, és pozitívan befolyásolja a koleszterinszintet. Vese és ízületi gondokkal küszködők is egyenek sok pöszmétét. Nyomelemekben is gazdag.
Kétségtelen, hogy az egres nem tartozik a trendi gyümölcseink közé, talán mert keveset is termesztenek belőle, jobbára a kiskertekben bújik meg. Reméljük, azért nincs kihalófélben, mert igen kellemes meglepetést tud okozni a konyhában. Nyersen savanykás, ritkán szemezgetik csak úgy magában. Leggyakoribb elkészítési módja az egres szósz, ami kiválóan passzol például a főtt marhahúshoz. Tejszínnel, tejföllel, tojás sárgájával besűrítve krémet, krémlevest is kevernek belőle. Régebben befőttnek is eltették a háziasszonyok. Azt már kevesen tudják, hogy a nyári süteményekbe kifejezetten jól passzol savanykás ízével. Íme, egy igen egyszerű, finom és könnyű sütemény.
Recept (6főre)
40 dkg egres
2 evőkanál bodzaszörp
1 evőkanál vodka (elhagyható, ha gyerekeknek csináljuk)
10 dkg liszt
8 dkg cukor

6 tojás
½ liter tejszín
A sütőt kapcsoljuk be 190 fokra (gázsütőnél 5-ös fokozat). Egy sütőtálat (vagy több kisebbet) vajazzunk ki alaposan, szórjuk bele a megtisztított egreseket, és locsoljuk meg a bodzaszörppel s a vodkával. A tésztához a lisztet tegyük egy tálba a cukorral, csipet sóval. Öntsük hozzá apránként a tejszínt, keverjük jól össze, majd adjuk hozzá a tojásokat is. Keverjük csomómentesre. Öntsük a tésztát az egresre. Süssük körülbelül 50 percig, míg a tészta átsül (tűpróba!), és megemelkedik. Hagyjuk hűlni pár percig, és porcukorral meghintve tálaljuk.