Barion Pixel
EGAL-TEAM Kft. | 2024.03.28
Facebook E-mail
/




Összehasonlíthatatlan illat hívogat egy-egy lángos-bódé közelében? Ha nyár, akkor lángos. A lágy kelt tésztából készülő sült lepény a magyar konyha hagyományos étele. Bár az utóbbi években vetélytársat kapott: az egymás után nyíló pékségek kínálatát, a tradicionális magyar étel soha nem megy ki a divatból. Fokhagymával vagy anélkül, tejföllel, sajttal, esetleg sonkával, ketchuppal, ínyenceknek juhtúróval, virslivel, kolbásszal, vagy töltve, édesszájúaknak pedig porcukorral, mindenki megtalálhatja a kedvencét.
A lángos hosszú utat járt be, amíg a tóparti büfék egyik legmeghatározóbb ételévé vált. Már a Biblia is említi egy hasonlatban. Egyesek szerint római eredetű, de a legvalószínűbb, hogy a török hódoltsággal került be a magyar konyhákba. Neve a láng szóból eredeztethető. A lángosokat a kemence elülső részében sütötték. A megkelt kenyértésztából kiszakítottak egy darabot, és azt nyújtották ki kézzel, majd a parázsra dobták. Kenyeret általában 5-7 naponta sütöttek és vele egy időben készült a lángos is, úgyhogy azokon a napokon, amikor az új kenyér készült, a kenyérlángost reggelire tejföllel, lekvárral vagy porcukorral.
Az otthoni kenyérsütés hagyománya eltűnt, mivel viszonylag jó minőségű kenyeret készen is lehet kapni a péknél. Azóta a lángost zsírban, majd olajban sütik ki.
E tésztaféle lehetséges változatainak se szeri, se száma: az egyszerűtől a sóval megpergetett vagy fokhagymamártással megkent lepényen át a tejfölösig, túrósig, sajtosig, sóletesig és káposztásig terjed, sőt, a különleges ízek kedvelői juhtúrót is keverhetnek a tésztába. Némely variáció már a nápolyi kerek rokonra, a pizzára hasonlít, kenyeret is helyettesíthet a – virslis burgonyaleves mellé kitűnő – zsíros lángos, alakjával és ízével egyaránt elüt a megszokottól a finn rieska, az árpalángos. A Mátrában és környékén macoknak vagy mackónak ismert harapnivalót a balatoni büfék nagy részében tócsni néven árusítják az egynyári sütödések, a Bakonyban tócsi a neve, Vas megyében cicege, Szabolcsban, Szatmárban és Beregben lapcsánka, Zentán pedig német lepény. Az Őrségben lángos vagy langli sül a maradék kenyértésztából. A délvidéki Zentán kenyérsütéskor, közvetlen bevetés előtt öklömnyi tésztát szép kerekre húznak szét, és parázs előtt sütik. A kemencefenéken sült lepényt aztán kettévágják, és disznózsírral jól megkenik a belét. De úgy is készülhet, hogy a széthúzott tészta szélét felperdítik, peremet formálnak, és a mélyebb részbe túrót-tejfelt öntenek. Így készül a tejfeles lángos.
A lángos a környező országokban is népszerű. Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban hozzánk hasonló módon ízesítik az aranysárgára sütött tésztát, de találni lángossütőt Svédországban és a tengerentúlon is.
A tökéletes házi lángos receptje:
Hozzávalók: 1kg liszt, 1 kocka élesztő, 2 csapott teáskanál só, egy kevés cukor, tejföl, sajt, fokhagyma, 1 l olaj
Elkészítés:
Először durvára vágott fokhagymát felöntünk egy adag napraforgóolajjal, hogy a kész lángosokat ezzel a finom fokhagymás olajjal tudjuk bekenegetni. Érdemes a sütés előtt, vagy még korábban megcsinálni a löttyöt, hogy minél intenzívebb íze legyen mire sorra kerül! Az élesztőt kevés cukorral és a kb 1 dl. langyos vízzel felfuttatjuk. Ha az élesztőnk nem futna fel, akkor érdemes víz helyett langyos tejjel próbálkozni! A felfutott élesztőhöz hozzágyúrjuk a lisztet, a sót és annyi langyos vizet, hogy lágyabb tésztát kapjunk, mint amikor mondjuk, kalácsot sütünk. Ha nem elég kezelhető a tészta, adjunk hozzá egy kevés olajat.
1 órán át kelesztjük, majd gombócokat formázunk belőle. Belisztezett nyújtódeszkán letakarjuk egy konyharuhával, és további 15 percen keresztül kelesztjük. Forró (de nem TÚL forró) olajban arany barnára sütjük a lángosokat. Alaposan lecsöpögtetjük és forrón tálaljuk. Sajttal, tejföllel, és fokhagymával ízesítjük.