EGAL-TEAM Kft. | 2017.11.22
Facebook E-mail
/

Hogyan lett szerencsétlen nap péntek 13?

A péntek is szerencsétlen nap volt, a 13 meg szerencsétlen szám. Együtt a kettő különösen veszélyes.

A városi legenda szerint a babona eredete, hogy a francia király 1307. október (péntek) 13-ára adta ki a tömeges letartóztatási parancsot a templomos lovagok ellen. A dátum stimmel, IV. Fülöp valóban ekkor csapott le a rend tagjaira, akiknek jelentős része máglyán, vagy a kínzókamrában végezte, hogy aztán a király rátehesse kezét az “első bankárokként” is számon tartott társaság hatalmas vagyonára, illetve megszabadulhasson a velük szemben felhalmozott tekintélyes adósságaitól.
Ugyanakkor semmilyen bizonyíték nincsen rá, hogy péntek 13. ennek a sötét napnak köszönheti a rossz hírét. A helyzet az, hogy bizonyos kultúrákban mind a péntek, mind a 13-as szám szerencsétlenséggel fenyegető babonás félelmekkel volt körülvéve emberemlékezet óta, melyek pontos gyökeréről csak találgatások vannak. A templomosokra mért csapás mellett a hiedelmek lehetséges forrásaiként szerepelnek Jézus keresztre feszítése (nagypéntek), és a középkori naptárakat vezető szerzetesek életét bonyolító 13 teliholat számláló évek is. A hajós népeknél elterjedt babona volt, hogy pénteken nem szabad útra kelni, mert ez szerencsétlenséget hoz a legénységre.


A péntek és a 13-as szám különösen baljóslatú kombinációjának írásos nyoma mindenesetre nem lelhető fel a 19. század előtt. Valószínű, hogy régóta számon tartották, mint különösen szerencsétlen napot valahogy úgy, mintha azt mondanánk: “a péntek szerencsétlen nap, a 13 szerencsétlen szám, ez így már duplán szerencsétlen”.
A duplázott babonát emellett jelentősen felturbózta egy 1907-ben megjelent, mára elfeledett, de a maga korában népszerű Péntek 13. c. regény. Thomas W. Lawson könyvének főszereplője egy sötét lelkű, elvtelen bróker, aki a babonáktól való félelemre építve robbant ki egy Wall Street-i tőzsdepánikot. A regény és a sajtó által felkapott cím nagy mértékben hozzájárult, hogy péntek 13 a modern világ legismertebb babonájává vált napjainkra.
Vannak babonák, melyektől, annak ellenére, hogy legtöbbünk hülyeségnek tartja őket, mégis inkább félünk, és megfőzzük azt a lencsét, nehogy már ezen múljon. Most különféle ételekkel kapcsolatos ősrégi babonákat hoztunk nektek - úgy fest, naivitásból és képzeletből a világ semelyik pontján nincs hiány. Mindenesetre érdekesek.

Tojás

A tojás ősidők óta a születés, az élet szimbóluma, nem csoda, hogy számos mítosz és babona főszereplője.
Késő középkori, kora újkori eredetű, tehát nagyon régi, és mára már el is feledett, de roppant érdekes hit, hogy a tojás héjának alját és tetejét evés után össze kell törni. Hogy miért? Nos, a régiek úgy tartották, hogy ha ezt nem teszi meg az ember, akkor jön egy boszorkány, összeszedi a héjakat, hajót épít magának, aztán tengerre száll, és nagy viharokat csinál. (Más változatban azért van erre szükség, mert a tojás máskülönben „visszatér” a házhoz, de már mérgezetten, bármit jelentsen is ez.)
Egyes helyeken a földművesek tojáshéjat ásnak a termőföldbe, így remélve a következő aratás sikerét.
Ha pedig két sárgáját találunk a tojásban, ikreink születnek.

 

Tej

Vihar esetén vigyázzunk a tejre. Legalábbis a babona szerint, az ugyanis azt mondja: ha nem vagyunk óvatosak, a nagy égi háborútól a tej könnyen megsavanyodhat. A legjobb tehát, ha vihar idején a konyhában bújunk el, és benyakaljuk az összeset, még mielőtt megtörténik a baj. Közben pedig nyugodtan lehet azon is gondolkodni, hogy ezt vajon hogyan találták ki eleink.

Rizs

Szintén kevesen tudják, hogy miért kell rizzsel telehinteni a templomból kilépő friss házasokat, pedig ez sem csak úgy a móka kedvéért történik (habár el kell ismerni, hogy a különböző fotókon mulatságosan mutat a felcicomázott pár hajában néhány kis fehér izé). Nos, a rizsnek ebben a formában hasonló a jelentősége, mint az újévi lencsének, ugyanis szintén jólétet és gazdagságot hoz, de egy kicsit még többet is tud annál, mert a boldogságot is bebiztosítja (tudniillik a pénz nem boldogít, ugyebár).

Rum

Ez a mi kedvencünk. Férfias ital, és egy többnyire férfiakat érintő problémára is lehet használni: a kopaszságra. A babona szerint ugyanis ha valakinek kihullik a haja, külsőleg alkalmazva, közelebbről a fejbőrre kenegetve megszünteti a gondot. Hogy máshova is érdemes-e dörzsölni, arról sajnos nem szól a fáma, pedig igazán kíváncsiak volnánk rá, hogy lehet-e vele mondjuk vállat vagy térdhajlatot szőrösíteni – arról nem is beszélve, hogy mi van, ha valaki véletlenül bekeni vele a homlokát, és esetleg ott is elkezd nőni tőle a haj.

Lyukas kenyér

Amennyiben a kenyér közepén szeleteléskor légbuborékot találunk, a babona szerint ez a koporsó szimbóluma, és hamarosan meghal valaki az ismerőseink közül. Csak óvatosan, pékek!

Fokhagyma

Egy görög babona szerint, ha valaki csúnyán néz ránk, apró balszerencse ér majd minket. Ezt elkerülhetjük, ha tartunk magunknál egy gerezd fokhagymát. A másik, és erről biztos mindenki hallott, hogy kiváló ördögűző, ha a nyakunkba akasztunk egy koszorúnyi fokhagymát. (Nem árt, ha van nálunk egy kereszt is.)

Szőlő

Dél-Amerikában újévkor az a szokás, hogy meg kell enni 12 szem szőlőt, mely a jövő év 12 hónapját szimbolizálja – amelyik szem édes, az a hónap szuper lesz, amelyik savanyú, az a hónap sajnos kellemetlenséget tartogat számunkra.

Tészta

Kínában úgy tartják, balszerencsét hoz, ha a hosszú (általában rizs- vagy üvegtésztát) főzés előtt kettétörjük, mert akkor életünk is megrövidül. Szépen egyben kell megfőzni majd felszippantani a tésztánkat, mint a spagettit az olaszok, és akkor hosszú életút vár ránk.

Tea

Ez is egy régi babona lehet, mert manapság eléggé értelmetlennek tűnik - egy időben úgy vélték, balszerencsét hoz, ha ugyanabból a teáskannából két embernek töltenek teát, nem csak egynek. Ha pedig teafőzéskor nem tették fel a kanna fedelét, egy idegen látogatására lehetett számítani.

Banán

A halászok közt terjed egy anekdota, miszerint egyikük annak idején hajózás közben megevett egy banánt, és olyan rosszul lett, hogy azóta banánt halászhajóra vinni szigorúan tilos és rossz ómen.

Szerencsecsont

Ezt is főleg amerikai filmekből ismerhetjük, pedig már az ókori rómaiak is gyakorolták: a szerencsecsont a szárnyasok nyaka és szegye között helyezkedik el, egy kétágú vékonyabb csontocska, amit két ember fog és húz kétfelé, miközben mindkettő kíván valamit. Akinél a hosszabb csont marad, annak a kívánsága válik valóra. A törés előtt alaposan ki kell szárítani!!


Végül a kiömlött só babonája: ha kiömlik a só, veszekedés, balszerencse elé nézünk, ezért ilyenkor a jobb kezünkkel hátra kell szórni belőle a bal vállunk felett. Így semmissé tehetjük az előbbi rossz szerencsét.

Íme néhány recept, a fenti „babonás” alapanyagokból:


Szőlős metélt
Hozzávalók:

• 25 dkg széles metélt tészta
• 25 dkg szőlő
• 10 dkg mazsola
• 2 dl tejföl
• 4 tojás
• 4 evőkanál cukor
• 2 dl desszertbor


Elkészítés: A mazsolát előző este beáztatjuk a borba. A metéltet enyhén sós vízben kifőzzük. A tojásokat szétválasztjuk, a sárgájukhoz hozzáadjuk a cukor felét és habosra keverjük, majd ehhez adjuk a tejfölt. A fehérjéket a maradék cukorral kemény habbá verjük, és egy habverő segítségével összeforgatjuk a tejfölös krémmel. Hozzáadjuk a lecsöpögtetett mazsolát és a szőlőszemeket, végezetül az egészet összekeverjük a leszűrt tésztával. Vajjal kikent, zsemlemorzsával kiszórt tepsiben sütjük, amíg szép aranybarna színe nem lesz.


Jamaicai rumos mazsolás csirke, fokhagymás-currys jázmin rizzsel
Hozzávalók:
• 4 db csirkecomb
• 1 púpozott evőkanál kókuszzsír ( vagy 2-3 evőkanál olaj)
• 2 dl víz
• só


Pác:

• 2 evőkanál ketchup
• 2 evőkanál mustár
• 2 evőkanál rum
• 2 evőkanál worchester szósz
• 2 evőkanál méz
• 1 gerezd fokhagyma

Mártáshoz:

• 10 dkg mazsola
• 0,5 dl jamaikai rum
• 1 dl tejszín

• 1 bögre jázmin rizs
• 2 bögre víz
• 2 gerezd fokhagyma
• 1evőkanál vaj
• curry ízlés szerint
• só

Elkészítés: A páchoz a hozzávalókat összekeverjük, beleforgatjuk a bőrétől megfosztott combokat és néhány órára a hűtőbe tesszük. 

A mazsolát beáztatjuk a rumba.
A csirkecombokat megsózzuk és a kókuszzsíron mindkét oldalukat 1-2 percig sütjük.
Rákanalazzuk a maradék pácot, felöntjük a vízzel, és közepes lángon fedő alatt puhára pároljuk.
Amikor a hús megpárolódott, levesszük a fedőt, feljebb vesszük a lángot és zsírjára sütjük a szaftot, közben néhányszor megfordítjuk a combokat, hogy szép színt kapjanak.
A megsült húst kiszedjük, a visszamaradt szaftba beleöntjük a rumos mazsolát, és egy kicsit keverjük, amíg az alkohol elpárolgott belőle. Felöntjük 1 dl tejszínnel, és ezt a mártást tálaljuk a hús mellé.

A rizst a vajon kicsit megpirítjuk, hozzáadjuk az áttört fokhagymát, sózzuk és felöntjük vízzel. Beleszórjuk a curryt, és miután felforrt, alacsony lángon fedő alatt készre főzzük.