Barion Pixel
EGAL-TEAM Kft. | 2024.03.29
Facebook E-mail
/




Az édes íz szeretete kicsi gyerekkorban kezdődik. Az anyatej elhagyása után a kisgyerekeket elkezdik hozzászoktatni a gyümölcsökhöz és a teához. Először ekkor találkoznak az édes ízzel, aztán következik a babapiskóta, a különféle kekszek, sütemények, édességek és a legrosszabb nevelési módszer, a jutalmazás édességekkel.

Sajnos, ha valaki már gyerekkorában az édes íz „rabja” lesz, később sokkal nehezebben fog tudni lemondani róla.
A mindennapok során az emberek leginkább a répacukrot fogyasztják és használják, pedig a nádcukor sokkal korábban ismert volt. Indiában már a 4 – 5. században készítettek a nád sűrűre főzött levéből úgynevezett nádmézet, melyet édesítésre használtak. Később ennek a nádméznek a kiszárított, kikristályosított változatát használták, ez gyakorlatilag már a kristálycukor korai verziója.

A répacukor és a nádcukor között azon kívül, hogy más növényből származnak az a különbség, hogy a nádcukor tartalmaz melaszt, ami gyakorlatilag tiszta cukornád szirup. A melasz, a cukorral ellentétben tartalmaz vitaminokat és ásványi anyagokat, de attól még ez is szénhidrát. Kémiailag viszont, mindkét cukorfajta teljesen egyforma.

A barnacukor a hozzáadott melasztól barna, abban eredetileg nincs melasz, mint a nádcukorban.

Egyre elterjedtebb a fruktóz (gyümölcscukor), melyet a gyümölcsökből vonnak ki. Sokkal édesebb, mint a normál cukor, ezért kevesebb kell belőle. Főleg lekvárok készítésénél ajánlott a használata.

A szőlőcukrot elsősorban a sportolók és az erős fizikai és szellemi teljesítményt végzők fogyasztják, mivel már a nyálkahártyán felszívódva a véráramba kerül, így nagyon hamar képes megemelni a vércukorszintet.

A tejcukrot a tejből vonják ki és elsősorban a babatápszerek készítésénél használják.


A méz kiváló szénhidrátforrás, rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Magas az enzimtartalma, ezért antibiotikus hatása van. Sütemények vagy olyan ételek készítéséhez ajánlott (pl. vadasmártás), amikbe cukor kellene, könnyen kiválthatjuk mézzel. Kiválóan alkalmas mindenféle finomság készítéséhez és kevesebb elég belőle, mint a cukorból.
A cukorra a szervezetednek az energia háztartás és az idegrendszered megfelelő működése miatt van szükséged. Viszont nem mindegy, hogy milyen formában és mennyit fogyasztunk belőle.
A gyümölcsökből megfelelő mennyiségű fruktózt tud a szervezeted felvenni. A teljes kiőrlésű kenyerekben megfelelő mennyiségű lassan felszívódó szénhidrát van. Tehát a szervezetednek ezekből elegendő szénhidrát mennyiség jut. Ezen felül akkor fontos még a cukrok bevitele, ha fizikai munkát végzel, vagy aktívan sportolsz. Ilyenkor ugyanis a szervezeted felhasználja a megnövekedett cukorbevitelből származó energiát.
De mi történi akkor, ha az energia parlagon marad a szervezetedben? Természetesen a májad megpróbálja elégetni. Amit viszont már nem tud elégeti, elraktározza zsír formájában, ami elhízáshoz vezet.

A kutatók véleménye megoszlik abban a tekintetben, hogy a túlzott cukorfogyasztás összefügg-e a cukorbetegség kialakulásával vagy sem. Az viszont biztos, hogy a fogak szuvasodása egyértelműen összefügg a bevitt cukor mennyiségével.
Az édesítőszerek használata nem ajánlott. Az ezekkel készült ételt, italt ugyanannyira édesnek érezzük, mint a cukorral készült változatot, annyi különbséggel, hogy még a szánk is kiszárad tőle és becsapjuk a szervezetet. Az idegrendszeri hatások kutatásait abban lehet összefoglalni, hogy a mesterséges édesítők nem azonos módon ingerlik az agyi jutalmazó központot. Azáltal ugyanis, hogy az édes íz szétválik a kalóriatartalomtól, az étel elfogyasztása után nem alakul ki a fogyasztás utáni állapotra jellemző kielégülés, ezért az állat vagy az ember többet eszik, hogy kompenzálja az elmaradt kielégülést. Az az elképzelés tehát, hogy kielégítjük az édes íz iránti vonzalmat, de közben nem fogyasztunk hizlaló kalóriákat, nem működik, mert a szervezet nem egyszerűen az édes ízt, hanem az ahhoz kapcsolódó fogyasztás utáni kielégülést preferálja. Ha ez elmarad, a kielégületlen szervezet többet követel.


Alternatív cukrok:
Datolyacukor: Előállítása szárított datolyából történik. Mivel nem finomított, így az oldódása nehezebben megy végbe, mint a fehér cukornál, tehát a datolyacukor felhasználása igen korlátozott. Tulajdonságait tekintve édesebb, lassabban szívódik fel, valamint a szervezet számára hasznos tápanyagokat tartalmaz
Agavé nektár: Agavé növényből nyerik. A nektár nagyrészt fruktózból, kisebb részt glükózból áll össze. Színe változó, világostól sötétbarnáig terjedhet, állagában valamivel hígabb, mint a méz. Kalóriaértéke megegyezik a cukorral, viszont 42-szer édesebb és glikémiás indexe (GI) is csak a fele annyi, mint a cukornak.


Xilit, Xilitol: Olyan cukoralkohol, aminek az a különleges tulajdonsága, hogy csak kis része szívódik fel a szervezetben, így nem növeli túlságosan az inzulinszintet. Glikémiás indexe (GI) nagyon alacsony (azaz 7, ezzel szemben a kristálycukoré 68), viszont túlzott fogyasztása hasmenést okozhat, ezért figyeljünk a mértékletességre. A glikémiás index egy 0-tól 100-ig terjedő számérték, amely megmutatja, hogy az élelmiszerben levő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben; az alacsony érték lassú felszívódást jelent. Ugyanúgy használhatjuk, mint a cukrot, viszont mivel nem táplálja a gombákat, így élesztős tészták készítéséhez nem alkalmas.
Stevia vagy sztívia: Azaz a szteviol glikozidok. Ezt az édesítőszert a stevia nevű növényből vonják ki Levelei 30-szor, belőle készített kivonat 300-szor édesebb, mint a cukor.. Hátránya, a jellegzetes íze, amelyet a gyártók különféle technikákkal próbálnak mérsékelni a sztíviás édesítőszerek esetében. Előnye, hogy rendkívül keveset kell belőle használni, nincs kalóriatartalma és a vércukorszintet sem emeli meg , nem okoz fogszuvasodást és a cukorbetegek is fogyaszthatják. Nálunk még gyerekcipőben jár az alkalmazása, de érdemes kipróbálni.


A cukor fogyasztását lehet csökkenteni az úgynevezett „direkt” cukor elhagyásával, ami azt jelenti, hogy az általunk készített és fogyasztott ételekbe, italokba vagy egyáltalán nem teszünk cukrot, vagy minimális mennyiségű mézet használunk és folyamatosan csökkentjük a mennyiséget, végén pedig elhagyjuk. Mégis mindennek jó íze van és egy idő után nem igényeljük a cukrot. Ez jelenleg a legegészségesebb módszer a cukor kiiktatására. Hogy pontosan mennyi időbe telik "leszokni" a cukorról annyira, hogy ne érezzük a mellékhatásokat, mindenkinél egyénre szabott.

Receptajánló:
Császármorzsa
Hozzávalók 4 adaghoz:
• 25 dkg zabpehely liszt
• 3 dl tej
• 6 tojás
• 1 citrom vagy narancs reszelt héja
• 5 dkg mazsola
• 2 evőkanál olívaolaj
• egy csipet só
Elkészítése:
A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét a sóval kemény habbá verjük. A tojások sárgáját, a liszttel és a tejjel összekeverjük, bele reszeljük a megmosott citromhéját és hozzáadjuk a mazsolát.
A felvert tojásfehérjét óvatosan, hogy ne törjön össze, hozzákeverjük a másik masszához.
Egy megfelelő méretű serpenyőben kissé felmelegítjük az olívaolajat, és öntsük bele a tésztát.
Nem túl nagy lángon kezdjük el sütni a masszát.
Ha a tészta alja már kicsit megpirult, kezdjük el kicsit összekeverni, hogy a sült részek mindig a serpenyő tetejére kerüljenek, a massza így folyamatosan sül.
Igyekezzük, úgy keverni a tésztát, hogy nagyobb, 1-2 cm-es morzsák maradjanak.
A tésztát addig süssük, míg az egész szép aranysárga, egyenletes morzsákból áll. Akkor a legfinomabb, ha a morzsa kívül ropogós, belül puha. Fontos, hogy ne száradjon ki.
A legjobban baracklekvár passzol hozzá.


Paleo vadas marha
Hozzávalók 4 személyre:
• 1 kg marhahús (fehérpecsenye, felsál vagy fartő)
• 2 ek zsír,
• 3 szál sárgarépa,
• 2 szál petrezselyemgyökér,
• 2 fej hagyma,
• egy kis fej zeller
• 2 babérlevél,
• 1 tk szemes bors,
• 1 ek mustár,
• 1 citrom,
• 1 ek fehérborecet, só

A pácléhez szeleteljük fel a zöldségeket és kevés vízzel felöntve, a borssal, ecettel, babérlevéllel és egy darabka citromhéjjal főzzük puhára. A húst ebben a lében pácoljuk 2-3 napig. Főzéskor a húst vegyük ki a pácléből. Kicsit törülgessük meg, sózzuk, és a forró zsíron hirtelen pirítsuk meg minden oldalát. Tegyük mellé a pácléből a zöldségeket, szűrjük rá a páclevet és fedő alatt kis lángon pároljuk puhára 1,5-2 óra alatt. A kész húst hagyjuk egy kicsit pihenni. Közben a levét a zöldségekkel turmixoljuk simára, mustárral és ízlés szerint kevés citromlével ízesítsük. A szépen felszeletelt húst a vadas mártással tálaljuk.

Knédli, azaz zsemlegombóc

Hozzávalók:

• szárított paleo kenyér vagy zsemle
• 10 g szezámliszt
• 40 g gesztenyeliszt
• 1 db tojás
• 2 ek víz
• 2 gr útifűmaghéj
• pici só

Elkészítés:

Mindent egy magas falú tálba rakunk és botmixerrel simára turmixoljuk. 3 órára állni hagyjuk (de lehet egy éjszakára is). Ezután a felkockázott, szárított paleo kenyeret száraz serpenyőben kicsit megpirítjuk, majd hozzákeverjük a nokedli alaphoz.
Forrásban lévő sós vízbe kis olíva olajat teszünk, és bele tesszük a (vizes kézzel megformázott) gombóckákat.
1-2 percet még forraljuk, figyelni kell, hogy ne ragadjanak le a lábos aljára a gombócok.
Majd lehúzzuk a tűzről és fedő alatt hagyjuk állni, 2-3 percet.