EGAL-TEAM Kft. | 2017.09.22
Facebook E-mail
/

A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, avagy a három királyok ünnepe: ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete. A keleti kereszténységben a Julián-naptár szerint január 6-7. a karácsony, és 13 nappal később ünneplik a vízkeresztet.
Az ünnep liturgiában használatos elnevezése Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése, a magyar név a víz megszentelésének szertartásából származik. Vízkereszt a IV. század végéig a karácsonyt is magában foglalta, ennek elkülönülése után lett jelentése a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn.

Az evangélium szerint a három királyok (a napkeleti bölcsek) a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Judeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, de Heródes király Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A hagyomány szerint nevük Caspar, Melchior, Balthasar - Gáspár, Menyhért, Boldizsár - volt, tömjénadományukra a tömjénezés szertartása emlékeztet.
A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, ezt követően tanítani kezdett. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel. A harmadik evangéliumi jelenet: Jézus a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta.
Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirály-járás. A három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak megmutatta az utat Betlehembe. Vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. A vízkereszti népszokásokból mára leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.
Az az igazság, hogy ennek a napnak nálunk nincs kifejezetten gasztronómiai hagyománya, előírásos menüje. Egy biztos, illetve több is. Leszedjük a karácsonyfát, így szaloncukor, esetleg habcsók és kőkemény mézeskalácsunk már van. Lapulhat még a hűtőben kocsonya, a fagyasztóban valami hús, a spájzban kolbász. Ami azt illeti, azért elég közel van ez a vízkereszti nap a karácsonyhoz, a nincs kedve az embereknek cifrázni a konyhában. Nem véletlenül hívják az angolok Twelfthday-nek, vagyis tizenkettedik napnak, meg egyszerű kontinentális hagyománytisztelők karácsonyi tizenkettednek, jelezve, hogy ezzel zárul a 12 napos ünnep.
Mit csináljunk? Szentelt vízzel nem lakunk jól. Leves mindenestre legyen, valami húsos. Jó nagy fazékkal, rá lehessen járni a jövő hét elején is. És feltétlen főzzünk bele cérnametéltet, minél hosszabb, annál jobb, mert ettől állítólag majd jó nagyra nő a termésünk is. Vannak vidékek, ahol ilyentájt inkább a rizsre szavaznak levesbetétként, nem annyira a hosszúságban bízva, inkább sok kicsi sokra megy alapon. Ilyen a bácskai húsleves.
Ezek után valami tészta kell. De nem ám édes, inkább zsíros,mondjuk: kolbászos csusza.
Ha már nagyon a farsang felé indulnánk, a tészta helyett süssük meg az első adag fánkot, sósan. A burgonyás fánk komplett étel, máskor akár leves nélkül is.


Étkezés végén pedig fogyasszunk el egy pohár bort vagy fröccsöt legalább a jó emésztés végett mindenképpen. Már csak azért is, mert Vízkeresztkor illik megemlékezni Jézus első csodatételéről is. Nevezetesen, mikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta
Európában Olaszországban és Franciaországban van külön hagyománya a vízkeresztkor elkészített süteménynek. A galette des rois fogyasztásához Franciaországban érdekes és aranyos szokás kapcsolódik. A sütemény neve “királyok sütije”, “királyok tortája” jelentéssel bír, és ez érthető is, ha tudjuk, hogy ezt vízkeresztkor, vagyis a három királyok ünnepén fogyasztják.


Mielőtt a második tésztaréteget ráborítják a süteményre, a frangipán krémben eldugnak egy szem babot vagy apró porcelán figurát. Ez együtt sül a sütivel, és amikor elkészül már senki sem tudja, hogy hol van. A család legkisebb tagja elbújik az asztal alatt, miközben valamelyik felnőtt a sütit szeleteli, és az apróság mondja meg, hogy melyik szeletet ki kapja. Akinek a meglepetés – a bab vagy porcelánfigura – jut, ő lesz azon a napon a király vagy királynő. Felteheti a papírból készült aranykoronát, és nemcsak aznap, de az elkövetkező hetekben is büszkén járhat a többiek között.
Az ortodox keresztény vallású oroszok, szerbek, románok, görögök (és így tovább) január 6-án ünneplik a Szentestét, január 7-e pedig a karácsony napja náluk. Legalábbis a mi naptárunk szerint. A keleti keresztény egyházak ugyanis a juliánus naptár szerint számítják az időt. Vagyis december 25-e 13 nappal későbbre esik az ő számításuk szerint, mint a nálunk használatos Gergely-naptárban.
Végezetül pedig javasolunk egy hagyományos ortodox karácsonyi ételt a Kolevot (колево), mely a jólétet és a termékenységet jelképezi.


Bácskai húsleves
Hozzávalók:
• egy fél csirke,
• egy csomó leveszöldség,
• egy kisebb fej vöröshagyma,
• néhány szem bors,
• 1 babérlevél,
• 2 evőkanál tejföl,
• 1 tojás,
• petrezselyemzöld,
• 2 dl rizs
Elkészítése:
A húst a zöldséggel, a vöröshagymával, borssal, babérlevéllel feltesszük főni. Ha a hús puha, kivesszük, lefejtjük a csontról, a levest leszűrjük, majd visszatesszük a húst, és rizst adunk hozzá, Amikor a rizs megfőtt, a levest tejföllel és felvert tojással ízesítjük, petrezselyemzölddel meghintjük.

Tipp: Csirkemájat, zúzát is főzhetünk a levesbe, kevés tárkonyecettel is savanyázhatjuk a végén. Tejföl helyett tejszínes-tojás sárgájás habarással is dúsithatjuk / pallérozottak ezt hívják legírozásnak /.

Kolevo (колево)
.
Hozzávalók:
• 200 g búza
• 3 evőkanál méz
• 100 g dió
• 50 g mazsola
• 3 evőkanál vaj
• csipet só
• apróra vágott aszalt szilva, vagy –barack
• ízlés szerint mák (ledarálva, beáztatva)


Elkészítése:
A búzaszemeket ki kell válogatni, meg kell mosni, majd ki kell szárítani sütőben. Végül egy éjszakára be kell áztatni. Karácsony reggelén alacsony lángon megfőzzük körülbelül két óra alatt. Mikor kész, belekeverjük a vajat, majd egymás után a többi hozzávalót is az aszalt gyümölcs kivételével, amit a díszítéshez használunk fel.
Akinek túl macerásnak tűnik az ételt búzával elkészíteni, az használhat helyette barna rizst, vagy hajdinát is.